Ránk szakadt a
nyári szünet, a gyereket pedig le kell foglalnunk valahogy. Ez mindig nagyon
nehéz, de az iskolásoknál működhet az a tipp, ami annak idején nálunk is
bevált: az olvasás.
Sok szülő felhorkan,
hiszen úgy tűnik, az igazi, kézzel fogható könyvek és a csendes olvasás a múlt
századba emigrált, hogy soha többé vissza se jöjjön. A mai gyerekek nem
könyvtárba járnak, hanem okostelefonért, tabletért, laptopért nyúzzák a
szüleiket, és a neten lógnak, de még ott is videókat, rövid klipeket néznek, a
hosszabb szövegeknek neki sem veselkednek. De azért nincs minden veszve, némi
furfanggal újra meg tudjuk szerettetni az olvasást a gyerekekkel.
Az olvasás egyik
akadálya: a szövegértelmezés
Nagyon nehéz az olvasást
népszerűsíteni egy olyan korban, amelyben az általános iskola első két évében
nem feltétlenül a legjobb módszerekkel tanítják a gyerekeket írni, olvasni,
szöveget értelmezni. Időt sem hagynak rá annyit, mint a mi időnkben,
karácsonyra olvasni kell sok helyen, ha a fene fenét eszik is, szegény gyerekek
meg pont ott maradnak le, ami a lényeg lenne.
Megtanulják dekódolni az
ábécét és össze tudják olvasni, ki tudják mondani a hangokat, de ez nem jelenti
azt, hogy meg is jelenik egy belső kép a fejükben az olvasott szóról,
szövegről.
Azaz mechanikusan, mint
egy számítógép megfejtik ugyan az írást, olvasást, de a szövegértelmezésük igen
gyenge.
Már a mostani kamaszoknál
megfigyelték ezt a folyamatot a tanítók és a szülők: a jó módszer és a türelem
hiánya miatt, no meg a felgyorsult világnak és az internethasználatnak
köszönhetően a gyerekek agya nehezebben alakítja ki azt a belső fantáziaképet,
ami magát az olvasást élménnyé teszi. Hiszen amikor mi, felnőttek a szövegen
haladunk a szemünkkel, belül egy, a könyv által írt és saját fantáziánkból
szőtt világba csöppenünk, és ha ez a belső mozi elég izgalmas, akkor gondoljuk
azt, hogy egy könyv jó.
Azok az iskolások,
akiknél ez a belső kép részlegesen vagy alig alakul ki, nem értik, mégis miért
vegyék kezükbe mondjuk az Egri csillagokat, mikor tele van apró betűkkel,
amin fárasztó átrágni magukat. Ők nem képzelik magukat Gergely vagy Vica
helyébe, nem rettegnek Jumurdzsáktól, nem kaszabolják a törököt képzeletben,
csak dekódolnak. Az meg unalmas.
A régi könyvek veszte
Elérkeztünk a mai gyerekek olvasási
szokásainak másik rákfenéjéhez, a könyvekhez. Az általános iskolák egy része
egyáltalán nem halad a korral, ahogy a tanterv sem, és ugyanazokat a kötelező
olvasmányokat sózzák rá a kicsikre, amiket annak idején ránk is.
Csakhogy harminc meg
negyven évvel ezelőtt a világ, amiben éltünk, hasonló tempóban hömpölygött,
mint a sok oldalnyi tájleírással, a paraszti élet kemény valóságával vagy a
szegénységgel foglalkozó könyvek. Képesek voltunk azonosulni a szereplőkkel,
így a történetüket kicsit a magunkénak éreztük.
De melyik gyerek figyeli
a madarakat vagy a rókákat órákon keresztül csendben fekve a mezőn, hogy aztán
este ugyanilyen jól szórakozzon Fekete István valamelyik ifjúsági regényén?
Állatokat maximum az
állatsimogatóban, vadasparkban látnak, vagy ha látogatóba mennek a
nagyszülőkhöz vidékre. A mai gyerekek nem úgy unatkoznak, ahogy mi,
akik a nyári melegben szálló por illatára is emlékszünk, ami a meztelen lábunk
alatt szállt fel séta vagy egyszerű piszmogás közben.
Nem építenek wigwamot és
falják Karl May-t, akit évtizedeken át May Károlynak hazudtak, vagy veszik
elő Verne Gyula kalandos műveit. Őket influenszerek, youtuberek,
podcasterek, sztárok veszik körbe az interneten, az utazás repülőn történik
vagy autóval, a szekér szó jelentését meg kell nekik magyarázni. Hogyan várjuk,
hogy élvezettel olvassák a régi idők pöttyös, csíkos, poros műveit?
A megoldás: a gyerek azt
olvassa a nyári szünetben, ami illik hozzá.
Ha azt szeretnénk, hogy a
gyerekünk olvasó emberré váljon, a példamutatáson túl be kell vezetnünk egy
általa nem ismert világba. El kell vinnünk olyan gyerekkönyvtárba, ahol
dolgoznak azon, hogy a könyvek izgalmasak legyenek, az olvasás pedig menő
kihívás.
Limitáld a telefonozást!
Nem szabad okostelefont
adnunk a gyerek kezébe nagyjából 12 éves koráig, vagy csak napi egy órára
korlátozni a használatát. Ne hagyjuk, hogy rászokjon arra a fényerőre,
sebességre, könnyű megértésre, mert az mindig könnyebben fogyasztható, mint az
olvasás.
Okostelefon és tablet
nélkül megőrizhetünk valamit abból a belső, békés lassúságból, amire a
könyvforgatáshoz szükség van.
Meséljünk sokat, ezzel is
segítve a belső kép kialakulását, a fantázia fejlődését. De ami a legfontosabb:
keressünk olyan könyveket, amelyek a mai gyerekeknek szólnak. Ha ezek
képes-szöveges könyvek vagy képregények, akkor azokat. Olyan művekre lesz szükségünk,
amelyek rezonálnak a mai gyerekek érzelmeivel, vágyaival, gondolataival,
amelyekben közvetlen a nyelvezet és sok a humor. A kisebbeknek az is fontos,
hogy színesek, érdekesek legyenek a rajzok és megfelelően nagy a sortávolság.
Nem is könyvet, alternatív
világot keresünk
S persze számít a világ
is, amit ábrázolnak. Nem véletlen, hogy az alkar vastagságú Harry Potter
könyvek egy egész generációt hoztak vissza az olvasáshoz, míg ugyanezt
Mikszáthtal nem lehetett volna elérni. Nagyon sok gyerek Rowlingon kívül
nagyjából mást nem is hajlandó könyvként kezelni, pedig ha szétnézünk a
könyvpiacon, sok hasonlót találunk. Szinte minden problémára, érzelemre
találunk könyvet, kezdve Cidrimókussal, vagy a Mit keres Jakab az ágy
alatt? című művel, ezek a félős gyerekeket kuncogtatják meg.
A kislányok könnyen
azonosulnak Borival, aki pont olyan kalamajkákba keveredik, mint ők, a fiúknak
pedig ott a sok varázsvilág vagy a modern világot elmagyarázó Hogyan
működik? könyvek. Azok is sikert aratnak, amelyeket varázslámpával,
kihajtható részekkel, kis naplóval bolondítanak meg, ezek képesek felkelteni a
gyerekek érdeklődését és segítenek megszeretni az olvasást.
Ha aztán ezt elértük,
utána már csak arról kell gondoskodnunk, hogy mindig az életkorhoz,
élethelyzethez igazodó könyvek legyenek a gyerek keze ügyében. Lehet, hogy ezek
vámpírosak lesznek vagy fantáziavilágokat, romantikus történeteket kínálnak, de
ez nem a sznobizmus helye, arra ráérünk a kamaszkorban. Ettől persze nem fogják
a gyerekek az egész nyári szünetet a szobában kuksolva, csendes olvasással
tölteni, de legalább ez is egy lehetőség lesz a szórakozásra. Egy nagyon fontos
lehetőség.
Forrás: www.noklapja.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése