2024. május 30., csütörtök

Gyermekkori allergia



A gyermekkori allergia gyakran már csecsemőkorban jelentkezik, és tünetei elsőre igencsak ijesztőek lehetnek a szülők számára vagy összetéveszthetik más betegség tüneteivel. A gyermekkori allergia megjelenési formája is különböző, attól függően, hogy milyen életkorban érinti a gyermeket. Ha azonban a szülők között is előfordult allergia, a gyermeknek is 30-80% esélye van a betegség kialakulására. Érdemes éppen ezért ismerni a gyermekkori allergia képét és tünetek esetén mihamarabb vizsgálatra vinni a gyermeket.

Hogyan jellemezhető a gyermekkori allergia?

A gyermekkori allergia a gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségeket jelenti. Ezek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%, de növekvő tendenciát mutat. A gyermekkori allergia legtöbb esete ételallergia, melyet a tojás, tej, olajos magvak és a halak elfogyasztása okoz.

Az allergia az immunrendszer fokozott, túlzott válaszreakcióját jelenti bizonyos környezeti tényezőkkel szemben. Az allergiás reakció első lépéseként az immunrendszer észleli az allergiát okozó anyagot, az úgynevezett allergént. Az allergén több úton is bekerülhet a szervezetbe. Például légúti allergia esetén belégzés során, étel allergia esetén a táplálék elfogyasztásával, míg rovarcsípés allergia esetén a csípés juttatja a bőrbe az allergént. Az immunrendszer felismeri a szervezetbe jutott idegen anyagot és válaszreakciót indít ellene. Az allergia azért betegség, mert ártalmatlan anyag ellen is indul és túlzott mértékű ez a válasz reakció. Az allergén szervezetbe jutása és felismerése után aktiválódnak az immunsejtek. A B-limfociták IgE antitesteket kezdenek el termelni az allergén ellen, amik a többi gyulladásos sejt (például a hízósejt) degranulációját váltják ki. Amikor többedjére találkozik a szervezet az allergénnel ez a reakció már nagyon gyorsan végbe tud menni a keringő IgE antitestek miatt. A hízósejtek hisztamint szabadítanak fel, ami a következő módon hat a szervezetben:

Erek simaizomzatának ellazítása: A hisztamin képes tágítani az ereket, ami növeli a véráramlást a kezelt területeken. Ez bőrpírhoz és duzzanathoz vezethet.

Erek áteresztő képességének növelése: A hisztamin lehetővé teszi a folyadék és az immunsejtek kilépését a véráramból a szövetekbe. Ez gyulladást és duzzanatot okozhat az érintett területeken.

Viszketés: A hisztamin ingerli a bőr idegvégződéseit, amely viszketést okozhat.

Hörgő szűkület: A hisztamin összehúzhatja a hörgők simaizmait, amely asztmás tüneteket és nehezített légzést okozhat.

Az idegrendszeri funkciók szabályozása: A hisztamin hatással lehet az éberségre és figyelemre, és szerepet játszhat az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában.

Szülőként fontos, hogy felismerjük a gyermekkori allergia tüneteit és tudjuk, hogy mit tehetünk vészhelyzet esetén. Az allergiák – köztük a gyermekkori allergia – legsúlyosabb esete az anafilaxiás roham, ami életveszélyt jelent a gyermek számára. Minden szülőnek fel kell készülnie az ellátására gyermekkori allergia esetén.

Mik a gyermekkori allergia leggyakoribb típusai?

A gyermekkori allergia számos típusa ismert, ám ezek közül gyakori, hogy egyszerre több is előfordul. Atópiás alkatnak nevezzük azokat a gyermekeket, akiknek fokozott kockázatuk van az allergiás betegségek kialakulására. Ezek a betegségek jellemző életkorokban alakulnak ki, így ha valakinél már csecsemőkorban jelentkeznek az atópiás alkat tünetei, várható, hogy később a többi betegség is megjelenik majd. Ezt nevezzük atópiás menetelésnek.

Csecsemő- és kisgyermekkorban főként atópiás ekcémával találkozhatunk a gyermekkori allergia típusai közül. A tünetek az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. Az atópiás gyermekeknél gyakran az ekcéma jelenti a gyermekkori allergia betegségeinek első állomását. A csecsemőkori bőrtüneteket követően, vagy azokkal egy időben – akár már a szoptatás alatt - a gyermeknél ételallergia is jelentkezhet. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A gyermekkori allergia hajlama esetén már ettől a minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak a gyermekek. Allergiás tünetek tápszeres babáknál is kialakulhatnak, a készítmények ugyanis tehéntejből készülnek, tehát ugyanúgy allergiát válthatnak ki, mint maga a tehéntej. Az ételallergiás panaszok a hozzátáplálás időszakában is jelentkezhetnek. A leggyakoribb allergének a tej, tojás, liszt, szója, hal, eper és mogyoró. Az ételallergia tünetei: a gyomor- és bélrendszerben hasmenés, hányás, haspuffadás, véres széklet; a bőrön csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma; illetve a légutakban nátha, orrfolyás, tüsszögés, ödéma, fulladás formájában jelentkeznek. Óvodás korban sokszor az elhúzódó fülgyulladások, orrmandula-műtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felső-légúti betegségek, szem- és orrviszketés, kínzó orrdugulás, a gyakori reggeli tüsszögések is felkelthetik a gyermekkori allergia gyanúját. Kisgyermekkorban, 3-4 éves gyermekeknél a felsorolt panaszok már a klasszikus légúti allergiás betegség tünetei is lehetnek. Az asztma megjelenése inkább a késő óvodáskorra, iskoláskorra tehető. Az allergiás nátha nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg, habár egyre többször észlelhető már óvodáskorban is.

Mik a gyermekkori allergia gyakori tünetei?

A gyermekkori allergia gyakori tünetei a következők:

Bőrtünetek: viszkető foltok, atópiás dermatitis (ekcéma), csalánkiütés

Légúti tünetek: légutakban nátha, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, ödéma, köhögés, fulladás, szénanátha, asztma

Gasztro-intesztinális tünetek: hányás, hasmenés, puffadás, véres széklet is jelentkezhet ételallergia esetén

Szemtünetek: Gyakori a viszkető, kipirosodott szem a gyermekkori allergia esetén, valamint a könnyezés

Légzési nehézségek: Gyermekkori allergia esetén előfordulhat nehézlégzés és köhögés. Ennek hátterében a légutak, például a garat és a gége duzzanata áll.

Anafilaxiás sokk: Az allergiás reakció legsúlyosabb esete az anafilaxiás sokk, aminek tünetei között szerepelhet a légzés leállása, vérnyomásesés, szapora pulzus, ájulás, hideg, verejtékes bőr stb.

Ezek a tünetek az életkor és az allergia jellegének függvényében változnak.

Okozhat-e szövődményeket a gyermekkori allergia?

Igen, a gyermekkori allergiák szövődményekhez vezethetnek, különösen akkor, ha figyelmen kívül hagyják őket és nem kezelik megfelelően. Néhány lehetséges szövődmény:

Asztma kialakulása: A gyermekkori allergia növelhetik az asztma kockázatát.

Arcüreggyulladás és középfülgyulladás: A kezeletlen allergiás rhinitis hozzájárulhat az arcüreggyulladás és a középfülgyulladás kialakulásához. A gyakori orrduzzanat és az orrnyálkahártya gyulladása fokozza ezeknek az állapotoknak a kockázatát.

Életminőség csökkenése: A gyermekkori allergia tünetei, mint például az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és viszketés, jelentősen befolyásolhatják a gyermek életminőségét. A folyamatosan fennálló tünetek okozta kellemetlenségek és korlátozások hatással lehetnek a tanulásra, a társas kapcsolatokra és az általános jóllétre.

Bőr problémák: Az élelmiszer allergiák ekcémát is kiválthatnak vagy súlyosbíthatják a tüneteit, ami a bőrön gyulladást, viszketést és kiütéseket okozhat.

Alvászavarok: Az allergiás tünetek alvászavarokhoz is vezethetnek. Az állandóan zavaró tünetek – például az orrdugulás - csökkenthetik a gyermek alvásminőségét, ami befolyásolhatja a nappali teljesítményét és a hangulatát.

Hogyan vizsgálható ki a gyermekkori allergia?

A gyermekkori allergia kivizsgálása megegyezik a felnőttekével. A gyermekkori allergia kivizsgálása is elsősorban vérminta alapján történik, de nagyobb gyermekeknél (2 éves kor felett) szóba jöhet a Prick teszt is.

Multiplex molekuláris allergiadiagnosztika (ALEX, FABER) is végezhető 1 év feletti gyermekek esetében, amennyiben szakorvos írja elő a vizsgálatot. A komponens alapú molekuláris allergiadiagnosztika egy vérvételből egyszerre több száz allergén komponenseit vizsgálja, így azok pontosan meghatározhatóak. Ezzel az eljárással az allergén fehérje komponensei is beazonosíthatók, nem csak az allergén. Nem mindegy ugyanis, hogy a gyermek arra a komponensre allergiás, amely enyhe tüneteket okoz, vagy arra, amely anafilaxiás sokkot is okozhat. A gyakran felmerülő keresztallergiák vizsgálatára kifejezetten célszerű a multiplex allergiatesztek (ALEX, FABER) elvégzése. Gyermekkori allergia vizsgálatára kisebb panelek is elérhetők, amelyek célzottabb allergénvizsgálatot tesznek lehetővé. Gyermekeknél a legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le. A gyermekkori 6 leggyakrabban előforduló ételallergia vizsgálatára állítottuk össze a "Gyermek 6 allergén" ALEX multiplex allergiateszt részpanelt, amely több, mint 50 allergén vizsgálatát garantálja (extraktumok és molekuláris komponensek egyaránt a vizsgálat tárgyát képezik). Ráadásul a vizsgált olajos magok között a kesudió, a pisztácia és a makadámdió is megtalálható benne.

Komplex vizsgálatra alkalmas a "Gyermek inhalatív és nutritív" ALEX részpanel, amely gyermekeknél belégzéssel és élelmiszerekkel bevihető allergének széles palettáját vizsgálja (pl. magvak, poratka, tyúktojás, gombák stb.).

Orális allergia szindrómáról (OAS) beszélünk, ha egy ismerten allergiás hajlamú egyénnél bizonyos zöldségek, gyümölcsök fogyasztása után csak helyi tünetek észlelhetők: a száj környéke kipirosodik, esetleg enyhén megdagad. Ez az ALEX részpanel az orális allergia szindrómát (OAS) kiváltó 124 nutritív (élelmiszer eredetű), inhalatív (légúti) vagy egyéb eredetű allergén (extraktum és molekuláris komponens) vizsgálatára hivatott (pl. gyümölcsök, zöldségek, virágporok, latex stb.).

Forrás: www.allergytest.hu


2024. május 28., kedd

Nehezen viseli a kudarcot? Így tanítsd meg veszíteni

Teljesen kiborul, ha veszít a játékban, mindent a földhöz vág, hisztizik. De hatalmas kudarcként éli meg azt is, ha valamit nagyon szeretne egyedül megcsinálni, de az nem sikerül. Például bekötni a cipőfűzőjét. Ha már Neked is terhes az állandó kiborulás, akkor olvasd el, hogyan tudsz segíteni neki abban, hogy jobban kezelje a veszteséget! Szalai Katalin klinikai szakpszichológus tanácsai következnek. 


 

 

 

 

 

 

 

Gondoljunk csak bele, milyen érzés nekünk felnőtteknek, amikor nem vesznek fel minket álmaink munkahelyére, vagy megbukunk a KRESZ vizsgán. Gyakran kerülünk versenyhelyzetbe az életben, és ez alól a gyerekek sem kivételek. Persze mi nem problémázunk azon, hogy ki nyert a társasjátékban, Nekik azonban ez felér egy akkora tragédiával, mint hogy nem minket választottak az állásra.

Sikerorientált világ

Olyan világban élünk, ahol mindenki nagyon sikeresnek tűnik. Szalai Katalin klinikai szakpszichológus felhívja a figyelmet arra, hogy a közösségi média tele van olyan fotókkal és bejegyzésekkel, amelyek mind azt tükrözik rólunk, hogy tökéletes az életünk. Ez pedig óriási nyomást gyakorol a gyerekeinkre is. 


 

 

 

 

 

 

 

"Természetellenesen gyönyörűnek, gondtalan, tengernyi idővel rendelkező sikeres anyáknak tűnünk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a gyerekünknek is rendkívül ügyesnek és sikeresnek kell lennie.” – mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy az ilyen szülők gyereke nehezebben válik érett személyiséggé, vagyis nehezebben tanulja meg kezelni a kudarcot is.

Mikor tanulunk meg veszíteni?

A pszichológus azt mondja, hogy 6 év alatti gyerekek még nem tudnak veszíteni. 6 éves kor körül alakul ki a gyerekeknél egyfajta belső igény a szabálykövetésre. "Általában nagycsoportos korukban kezdenek el arra árulkodni, hogy a másik csal: ez egy jó jel, azt jelenti, hogy el tudja fogadni, hogy vannak szabályok, és azt is, hogy nem győzhet mindig ő.

Annak a fájdalmát, ha igazságosan veszít, azt elviseli, de azt már nem, hogy a másik csalással nyerjen, amikor ő nyerhetett volna.


 

 

 

 

 

 

 

A pszichológus tanácsai

1. Ha 6 év alatti, akkor nyugodtan csalj a gyerek javára!

A pszichológus szerint egyáltalán nem probléma ha kisebb gyereknél csalunk, hogy ő nyerhessen. A játék számára öröm kell, hogy legyen, ezért a gyerek úgy fog tenni, mintha nem venné észre a csalást és örül majd a győzelemnek.

2. Együttműködő játékok versengők helyett

Ha nagyon nehezen viseli a veszteséget és rendszeresen sír vagy csapkod ilyenkor, akkor érdemes átmenetileg olyan játékokat játszani, amelyekben nem kell versenyezni a másikkal.

3. Játék után beszéljétek át az érzéseiteket!

Beszélgessetek sokat arról, hogy hogy zajlott a játék, a játék mely pontján milyen érzések kavarogtak benne. A negatív érzéseket próbáljuk meg feloldani. Sokat segíthet az is, ha olyan mesét mondunk, amiben hasonló szituációba kerül a főszereplő.



 

 

 

 

 

 

4. A játék a lényeg!

Próbáld meg elmagyarázni, hogy nem az számít, hogy ki nyert és ki veszített, hanem az, hogy milyen vidám időtöltés volt ez a játék.

5. Nekünk sem sikerül mindig

Beszéljünk neki arról, hogy milyen kudarcokon mentünk már keresztül és hogy nekünk sem sikerült mindig minden. Főleg nem elsőre. Ha például azért borul ki, mert nem tudja egyedül bekötni a cipőfűzőjét, akkor mondjuk el, hogy se anyának, se apának, se a testvérének nem sikerült elsőre. Biztosítsuk őt arról, hogy segítünk neki és arról is, hogyha nagyobb lesz, akkor sikerülni fog neki egyedül is.


 

 

 

 

 

 

 

6. Dicsérd meg a próbálkozásait!

Ha még nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, de szépen halad és már legalább be tudja fűzni, vagy a csomó néha már sikerül, akkor dicsérd meg, hogy milyen ügyesen fejlődött ebben.

7. Sokat kell gyakorolni!

A cipőfűző példánál maradva, ha már nagyobb, 4-5 év körüli a gyerek, akkor mondjuk meg Neki, hogy ahhoz hogy ez sikerüljön, sokat kell gyakorolni. Akár játékosan is megteheti ezt, például egy plüssmacira húzza a cipőjét és azon próbálja bekötni a cipőfűzőt.

Ezért nem tudnak veszíteni a gyerekek


 

 

 

 

 

 

 

"A gyerekre az örömelv jellemző, vagyis minden vágyát ki szeretné elégíteni, mégpedig a győzelemre való vágyát is, azonnal és korlátlanul. Vagyis azzal sem elégszik meg, ha csak minden második játszmában nyer.”- mondja a szakértő.

Hozzátette, hogy a felnőttre ugyanakkor a realitáselv jellemző. Egy felnőtt képes bizonyos vágyakról lemondani, képes más vágyaikat elhalasztani, és képes beérni kevesebbel is.

Ha egy 6 év alatti gyerek nem tud veszíteni, az Szalai Katalin szerint természetes. Az, hogy hogy reagál erre, az már egy viselkedéses kérdés. Abban kell tehát segíteni a gyereknek, hogyha veszít, vagy valamilyen kudarc éri, akkor ne boruljon ki egyből.

 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu-Tóth Nikolett

Képek forrása: 

Pixabay, Oleg Magni, Engin Akyurt fotója a Pexels oldaláról

mary904, Myriams-Fotos és sobima képe a Pixabay-en

2024. május 27., hétfő

Gyerekbarát kutyafajták


A gyerekek, főként a kicsik, igazán hangosak tudnak lenni. Futkároznak, tombolnak és akár a saját lábukban is felbuknak. A kutyák gyakran rajongást váltanak ki belőlük. Aki családbarát kutya mellett dönt, azok számára a legfontosabb kérdés: melyik eb illik bele különösen a gyerekbarát kutya szerepébe? Az állati lakótárs türelmes és nyugodt természetű kutyafajták egyike legyen, hogy jól kijöjjön az eleven gyerekekkel. Az intelligencia és a sportos ambíciók sem ártanak – másrészről azok az ebek is, akik szeretik az ölelgetést, jó barátként szolgálhatnak minden korú gyereknél. Elég sok gyerekbarát kutya fajta létezik, ezért azt javasoljuk, hogy gondolja át alaposan, hogy milyen tulajdonságok fontosak az Ön számára egy kutyában. Fajtaleírásaink segítségével biztosan megtalálja a megfelelő négylábú családtagot.

A berni pásztorkutya közismert gyerekbarát kutya fajta. A szelíd óriás már kívülről is egy nagy plüssállatra hasonlít. A berni pásztor a nyugodt kutyafajták éllovasa, barátságos és türelmes, valamint kifejezetten kommunikatív és társaságkedvelő lények, így ideálisak családi kísérőnek. Aki túl nagynak találja a berni pásztort, az dönthet az appenzelli havasi kutya vagy az entlebuchi havasi kutya mellett. Ők is a gyerekbarát kutyafajták kiváló tulajdonságaival rendelkeznek, azonban kisebbek és ráadásul rövid szőrűek is. A skót szarvasagárral és olyan vadászkutyákkal, mint a münsterlandi vizsla nagyon aktív négylábúakat fogadhat a családba. A bújós elot kifejezetten családi kutya: nagyon szereti a gyerekeket, ráadásul kezdő kutyatartóknak is ajánlott, valamint toleránsnak bizonyul a cicákkal szemben is. A golden retriever, a beagle és a husky is rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek beleillenek a zajos családi életbe. Nézzen szét a gyerekbarát kutyafajták között gyűjteményünkben és tudjon meg többet az egyes fajtákról a leírásokból, hogy ki tudja választani azt az ebet, aki leginkább passzol az Ön családjába.

Jellemük és méretük mellett várható élettartamuk és egészségük is döntő tényező lehet. A robusztus fajták sok évig kísérhetik csemetéit a mindennapokban. A haláleset nagyon megviselheti a gyerekeket, ami természetesen elkerülhetetlen, viszont ha olyan kutyafajtát választ, aki várhatóan sokáig él, mint pl. az elo, aki a több, mint 14 évig is élhet, akkor csökkentheti a korai búcsú valószínűségét. Továbbá egészséges és fajtának megfelelő tartás esetén hozzájárulhat kedvence hosszú életéhez. 

Forrás: www.zooplus.hu

 


2024. május 22., szerda

A második hónap - 1. rész


Táplálkozás

A csecsemő a második hónapban is kizárólag anyatejet (vagy tápszert) eszik. A szopizás a legfontosabb tevékenysége, ez teszi ki az ébrenléti időszak legnagyobb részét, és ezáltal erősödnek a beszédizmai is. Elkezd beállni a családban a napi rutin, az étkezések időpontja, hossza és intenzitása már kiszámítható. Már szinte biztosan tudjuk, mikor lesz éhes a baba, és felismerjük az "éhes vagyok" sírást. Legalábbis azt hisszük. A szoptatási idő elérkezésével, ha kézbe veszed a gyermekedet, nagyon tud örülni, látszik rajta, hogy várta az etetést. Már egészen koordináltan szopik a kicsi. Nem kapkodik annyira, kevesebbet nyel félre, ezáltal kevesebb a bukás, hányás. Evés közben már nem mindig csukja be a szemét, igyekszik szemkontaktusba kerülni veled. Ezért etetés közben igyekezz csak vele foglalkozni, mosolyogj rá, az a biztonságérzetét növeli, és ezáltal lassan megtanulja, hogy Te mindig ott vagy neki, Rád mindig számíthat.

Ebben a hónapban átlagosan 600 grammot hízik a csecsemő, de ezt manapság nem trendi méricskélni. Akkor eszik eleget a manó, ha fél éves koráig megkétszerezi, egy éves korára pedig megháromszorozza a testsúlyát. Az alkalmanként bevitt tejmennyiséget esetleg csak rosszul evő csecsemőknél szükséges mérni, egyébként csak stresszeli az anyukát. Havonta úgyis megméritek a kicsit a gyerekorvosnál, ami jó tájékozódási pont lehet. 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alvás

A nappali alvások mennyisége csökken valamelyest, lassan megtanulja, hogy aludni éjszaka kell. Összességében is csak 16 órát alszik naponta, remélhetőleg a nagyját éjszaka. Sokaknál előfordulhat, hogy a baba összekeveri az éjszakát a nappallal, ilyenkor nappal célszerű 3-4 óránként ébreszteni. Az éjszakai alvásokat is szabályos időközönkénti étkezések szakítják meg. Lehet próbálkozásokat tenni, hogy a baba átaludja az éjszakát. Egyesek szerint, ha éjjel nem anyatejet/tápszert kap, hanem csak teát, akkor egy idő után rájön, hogy értelmetlen felébrednie, akkor sem kap enni. Van, aki esküszik arra, hogy ha este az utolsó etetés hosszabb ideig tart, többet eszik, ezért később lesz újra éhes, hosszabb ideig fog aludni. Mások szerint, ha éjjel nem vesszük fel, csak apa megsimogatja (ez azért fontos, mert az anyatejszagot nem érzi meg, nem lesz éhes), akkor könnyen visszaalszik. Szerintem pedig minden gyerek más és más, kinek milyen módszer jön be. A csecsemőnek, ha éjszaka szüksége van a számára legfontosabb táplálékra, az anyatejre, akkor ne vonjuk meg tőle. Próbálkozni lehet, de ráerőszakolni semmiképp. A külön szoba sokat segíthet, ebben a korban érdemes beköltöztetni oda.

Az alvásnál figyelni kell néhány dologra. A hason altatás előnye, hogy a csípőcsontok szépen fejlődnek, erősödik a nyakizom, viszont (szakemberek szerint) így magasabb a hirtelen csecsemőhalál kockázata. A háton altatásnál ez a kockázati tényező alacsonyabb, viszont könnyen ellaposodhat a baba koponyája hátulról. Ha játékokat teszel jobb és bal oldalára, akkor arra készteted, hogy forgassa a fejét, így a laposodás elkerülhető.

 


 

 

 

 

 

 

 

Altatási tippek:

  • A leghatásosabb módszer még mindig az etetés. Evés közben általában elfárad és elalszik.
  • Öleld szorosan magadhoz és ritmusosan ringasd. Ilyenkor könnyen megnyugszik.
  • Szorosan tekerd takaróba. Ez a biztonságérzetét növeli.
  • Tedd a fejét a válladra, és sétálgass vele, vagy tedd kenguruba és sétálgass vele, vagy tedd bele a hordozókendőbe és sétálgass vele. Csinálhatod akárhogy, a lényeg a ritmusos mozgás.
  • Öleld meg és próbáld a pocakban hallható hangokat a fülébe mormolni: Sss-sss-sss, mmm-mmm-mmm, sss-sss-ss. Ezt is ritmusosan próbáld.
  • Énekelj neki halkan. (Tapasztalatom szerint erre általában inkább felébrednek, de próba szerencse.)
  • Simogasd a hátát, fenekét. Ez gyakran jól esik neki. Háton fekve rázogasd a lábát. (Mármint a baba feküdjön a hátán.)

 

 

 Forrás: https://picibaba.hu

 

2024. május 21., kedd

Hogyan hatnak a gyermekversek a személyiségfejlődésre - Miért fontos a gondos választás?



"A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg, mivel írja tele a könyv, amelyet kezébe adsz."
Móricz Zsigmond

Az univerzum, a természet és az ember is ritmusban él. Az évszakok, az éjjelek és nappalok ritmikus változásaiban a születés és elmúlás körforgása is örök. A magzat az anyaméh ritmusával ismerkedik meg először, az anyai szívverés és légzés ütemét hallja. Az anyai nyelv lüktetése is ritmushordozó, egy olyan megnyugtató harmónia, ami egész életében gyógyítja az embert. A külső ritmusok ezeket tovább erősítik. Ilyen a vers is, amely az anyanyelvre épül, és amiben a világegyetem ősi ritmusa lüktet. Ez a költészet ősforrása, a jó gyerekvers ebből merít, felszabadultan játszik a szavakkal, hangzással, képekkel. A jó gyerekversnek mágikus ereje van, olyan bűvös erővel bír, amivel képes a gyermekekre hatni. És nem csak áthat, vigasztal és felderít, hanem ennél sokkal többet hordoz magában.

A gyermekvers a pozitív személyiség jegyeinek megalapozását, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődését is elősegíti, nyelvi és a kommunikációs képességeket fejleszti az irodalom esztétikai - művészi hatásaival. A verselés komplex élménynyújtás és személyiségfejlesztés, az egészséges lelki fejlődés elmaradhatatlan eleme. A gyermekirodalmi alkotások képesek a gyermek érzelmeit formálni, elmélyíteni és új érzelmeket kialakítani, az érzelmi intelligencia fejlesztésének az alapja, a derű forrása. A vers örömforrás - derű, esztétika, társas élmény, nyelv, gondolat -, amely nagy belső energiákat mozgósít. Az értékes gyermekirodalmi alkotások biztosítják a gyermeki érdeklődés fenntartását a természeti és társadalmi környezet, az emberek s önmaga iránt; segítik az olvasó-, színház- és múzeumlátogató, kulturális értékeket élvező, értékelő felnőtté válását. A vers a gyermek anyanyelve: segítségükkel kapcsolódik az őt körülvevő világba, általuk szerzi meg az életről szóló tudást. A közös verselés erősíti és mélyíti a szülő-gyerek kapcsolatot.

Fontos szerepe és jelentősége van az irodalmi alkotásoknak, nagy a felelőssége a műveket választó, tolmácsoló felnőtteknek.

Forrás: www.csaladinet.hu


Katicás versek


 

 

 

 

 

 

 

Mondókák, dalok, versek a katicabogárról:

Katicabogárka!
Szállj el! Szállj el!
Jönnek a törökök,
sós kútba tesznek,
onnan is kivesznek.
Kerék alá tesznek,
onnan is kivesznek!
Ihol jönnek a törökök
mindjárt agyon lőnek!


Szállj el, szállj el
katicabogárka!
Hozzál nekem
aranycipőt, aranyruhát!
Szállj el, szállj el
katicabogárka!


Katicabogárka!
Nyisd ki szárnyacskádat,
mutasd pettyes ruhácskádat!


Húzz, húzz katica,
te is húzzál engemet,
én is húzlak tégedet,
húzz, húzz katica!


Mit mos, mit mos Levél katicája?
Pittyet-pattyot, varrott keszkenőjét.
Ha szél volnék, kurjantanék.
Madár volnék, röppentenék.
Víg szívemmel, víg lelkemmel
Téged elvinnélek!

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka
elindult megnézni mi van a világban.
Hívta gyöngyvirág, hívta a vadrózsa,
ide is oda is bekukkant egy szóra.
Nagybajszú cincér bácsi sétálgatni ment el,
tó partján a szúnyogok kalapot emeltek.
Estére elaludt a katica bogárka,
éjjeli pillangó hazatalicskázta


Gryllus Vilmos: Katica-dal

Domború hátam,
Pöttyös a szárnyam.
Baktat a fűben
Hat pici lábam.
Mászom a dombra
Szárnyamat bontva.
Ringat a szellő,
Ez csak a dolga.

Szállok az égen,
Nap süt a réten.
Hét kicsi pöttyöm
Csillan a fényben.
Ámde megállok,
Rád ha találok.
Nyújtsd fel az ujjad,
Arra leszállok.

 

 

Forrás: https://picibaba.hu

2024. május 16., csütörtök

Babafejlődés hétről hétre - 1 hónapos baba fejlődése

Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, ezekre adunk szakértő választ cikksorozatunkban. A leírtak általános útmutatásként értendők. Ha gyermekünk koraszülött volt, ajánlott az eredetileg meghatározott születési időpontot tekinteni kiindulási alapnak, mikor a kisbaba fejlődését követjük.


 

 

 

 

 

 


Összefoglaló az egy hónapos baba fejlődéséről

 

FIZIKAI FEJLŐDÉS


Bőre feszesebb, ráncai elsimultak, már kis zsírpárnái is vannak. Magzatpózban fekszik, keze ökölbe szorul, popsiját égnek emeli. Hason rövid időre, kissé elesetten megemeli a fejét, s automatikusan oldalra fordítja, hogy akadálytalanul lélegezhessen. A szemétől kb. 30 cm-re tartott tárgyat (ha túl közel van, kancsalságot okozhat) pár másodpercig nézi, megpróbálja követni, néha elveszti szem elől. Kancsalít, mert még nem tudja egyszerre használni mind a két szemgolyóját, tekintetét egy pontra fixálni. Napi alvásigénye 15 óra (ebből kb. 8,5 óra az éjjeli alvás). Képes előrehajtani magát rövid távolságon, ha arccal lefelé helyezik a vízre. Mozdulatai még pontosabbak, ha teljesen alámerítik. Szemét nyitva tartja. (Ez a búvárreflex: víz alatt automatikusan visszatartja lélegzetét). Háton fekve ne próbálkozzunk, mert megrémül, vizet nyel és sír. Feje nagyon billenékeny.

A második hónap végi kontroll lehetővé teszi, hogy a gyermekorvos megvizsgálja a kisbabát, és azt is láthatja, hogy van az anyuka. A vizsgálat során:

  • Megnézi a kisbaba fejét, megtapogatja a kutacsát, és megállapítja, hogy az elülső még nyitva van.
  • Megvizsgálja a bőrét, megnézi, látja-e az újszülöttön hámlással járó, vöröses foltokban jelentkező ekcéma, aknék vagy anyajegyek nyomait.
  • Megvizsgálja a szopási reflexet, a motoros készségeket, a szemet, a fület, a köldököt és a genitáliákat.
  • Megnézi, hogy van-e elmozdulás, vagy más probléma a csípő-izületeknél.
  • Beadja a szükséges oltást – HIB (Haemophilus B elleni, amit agyhártyagyulladás elleninek ismernek)

INTELLEKTUÁLIS FEJLŐDÉS  

Még mindig a sírás és a testbeszéd a fő kommunikációs eszközei. A szülők kezdik megtanulni, hogy melyik sírásfajta mit jelent, így hatásosabban tudják azt csillapítani. Megkülönbözteti az ismerős és az idegen hangokat. Az ismerős hang irányába fordul. Arcokkal ugyanez a helyzet. Ha közel az arc, követi a mozdulatait. Beszédmozgást utánoz: nyitja/zárja száját.

SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS


Az újszülött érzékeny a hőmérséklet változásaira, vetkőztetéskor gyakran sír. Ha felvesszük, rendszerint abbahagyja a sírást, mert tudja, hogy megnyugtatást, segítséget kap. A reflexmosolyt felváltja a felismerő mosoly: a baba arcánál közvetlenül feltűnő felnőtt arc váltja ki. Maga a mosoly még személytelen, nem csak a szülőnek szól. Csukott szemmel, a külvilág ingereitől elzárkózva szopik, mindenestül átadja magát a táplálkozás, tapintás és ízek nyújtotta boldogságának.
 

HOGYAN ETESD? 


A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint legalább 6 hónapos koráig célszerű szoptatni a csecsemőket. A szoptatás létfontosságú a kicsi immunrendszerének kialakulása miatt. Előfordulhat természetesen, hogy az anyának nincs elég teje vagy egyéb problémák miatt nem tudja szoptatni a gyermekét. Ilyenkor több mód is adódik az anyatej pótlására. Már lehetőség van arra, hogy a gyermekorvossal receptre anyatejet írassunk fel, amelyet anyatejelosztó központokban vehetünk át. (Mindez a gyermek 8 hónapos koráig ingyenes). Azonban, ha így sem sikerül anyatejhez jutnunk, akkor tápszert kell alkalmaznunk. A csecsemő immunrendszerének megerősítése miatt célszerű ilyenkor pre- és probiotikumokat tartalmazó termékeket vásárolni.

Szoptatásnál az édesanyáknak javasolt figyelmet fordítani arra, hogy mit esznek, mert nem mindegy, hogy az anyatejnek mennyi a vitamin és a tápérték tartalma. A legjobb ebben az esetben is, a változatos és mértékletes táplálkozás.
  

HOGYAN SEGÍTHETED, FEJLESZTHETED?


Elkezdhetjük a levegőztetést (az első hetekben nem az egészségét védjük elsősorban az egyenletes szobai "meleggel", hanem idegrendszerének biztosítjuk a legteljesebb védelmet és nyugalmat). Ne rakjuk ki közvetlen napfényre, téli levegőztetésnél a sálat ne a gyerek orra-szája elé kössük. Ilyenkor a hideg nedvesség, amely a kilélegzett, elhasznált levegő párájából az arcára csapódik, kellemetlen és káros. D-vitamint, a csontfejlődés, a növekedés, a gyarapodás kulcsfontosságú vitaminját kapja naponta (legalább 3 éves korig), s véralvadást elősegítő K-vitamint hetente (ha kizárólag anyatejjel tápláljuk). Az adagolást beszéljük meg a gyerekorvossal!

A gügyögés a leginkább az első hat hónapban értékes, ezt követően egyre ritkább. Hogyan beszélhetünk még a kisbabához:

  • Mindig kommentáljuk, épp mit csinálunk.
  • Tegyünk fel a kisbabának kérdéseket (még ha nem is tud rájuk válaszolni), és adjuk meg a lehetőséget, hogy visszagügyögjön nekünk.
  • Emeljük a hangszínünket, mikor a kisbabához beszélünk – ez a legtöbbjüknek tetszik. 
  • Utánozzuk a kisbaba beszédjét.
  • Énekeljünk és olvassunk neki meséket, verseket hangosan – minél egyszerűbb és dallamosabb, annál jobb.

 

MIKOR VAN GOND?


Fontos, hogy minden hónapban figyeljük gyermekünk fejlődését. Ha rendellenességet tapasztalunk, forduljunk szakemberhez időben, hogy megfelelő fejlesztésben részesülhessen az újszülött. Az első néhány hétben az esetleges probléma jele lehet, ha a csecsemő sokat feszíti magát, nem simul bele a kezünkbe, illetve nagyon laza, szinte kicsúszik a kezünkből.

Másrészt ne felejtsük el elvinni a gyermeket 1 hónapos koráig objektív hallásvizsgálatra (otoakusztikus emissziós vizsgálat), amely képes kiszűrni a veleszületett hallási rendellenességet. 
  

 

 

Forrás:https://www.csaladinet.hu

 

2024. május 15., szerda

Az alkoholról is tudni kell beszélni a gyerekekkel


Vannak, akik azért isznak alkoholt, mert a baráti társaságban ez a szokás, vannak, akik így tudnak ellazulni egy hosszú munkanap után. Vannak, akik pedig így tudnak megküzdeni a szorongásaikkal, érzelmeikkel. Felnőttként tudhatjuk már a mértéket, azt, hogy hogyan hat a testünkre, és hogy milyen helyzetekben mennyit és miért iszunk. De vajon mikor és mit mondunk a gyerekeinknek az alkoholról és mennyi felelősségünk van a jövőbeni alkoholfogyasztási szokásuk kialakulásában?

Az alkoholfogyasztás hatással van arra, hogy hogyan gondolkozunk, és hogyan érzünk… De hogyan beszéljünk minderről egy gyereknek?

Vannak, akik azért isznak alkoholt, mert a baráti társaságban ez a szokás, vannak, akik így tudnak ellazulni egy hosszú munkanap után. Vannak, akik pedig így tudnak megküzdeni a szorongásaikkal, érzelmeikkel. Felnőttként tudhatjuk már a mértéket, azt, hogy hogyan hat a testünkre, és hogy milyen helyzetekben mennyit és miért iszunk. De vajon mikor és mit mondunk a gyerekeinknek az alkoholról és mennyi felelősségünk van a jövőbeni alkoholfogyasztási szokásuk kialakulásában? Vancsura Petra, a Yelon-chat ügyeletvezetőjének tanácsait adjuk közre.

A kamasz alkoholfogyasztása aggodalmakra ad okot

Az alkohol már kis mennyiségben is hatással lehet a szervezetünkre, bár ebben sok tényező bír befolyással (mennyit ettünk korábban, milyen a testfelépítésünk, milyen a genetikánk, milyen mértékben vagyunk hozzászokva). Nehezebben hozunk meg döntéseket ilyenkor, és azt gondoljuk, hogy több mindent tudunk megcsinálni, mintha józanok lennénk. Ha már csak ezeket gondoljuk végig, érezhetjük, hogy egy gyerek vagy kamasz alkoholfogyasztása aggodalmakra ad okot. Az agyi funkciók fejlődésének hosszú folyamata miatt befolyásolhatóbbak és az is fontos számukra, hogy bizonyítsanak a szüleiknek vagy kortársaiknak. Ezért érdemes a gyerek fejlődési szintjének megfelelően beszélgetni az aggályokról és meghallgatni a véleményüket. Hasznos kitérni a fiziológiás hatásokra, a viselkedésben bekövetkező változásokra és az alkalomszerű vagy tartós alkoholfogyasztás veszélyeire.

Beszéljünk róla!

Óvodáskorban, amikor a gyerek figyelme a saját teste működése felé is fordul, el lehet mesélni például, hogy különböző italok hogyan hatnak a testére. Kisiskoláskorban a szabályok, a társadalmi konvenciók betartása és az iskolai teljesítmény kerül a fókuszba, nagy a tudásvágyuk és fontos számukra, hogy megértsék az ok-okozatokat, így már nagyobb részletességgel lehet elmagyarázni az alkoholfogyasztás következményeit. Kamaszkorban a szülő megtalálhatja magában azt a biztonságot nyújtó gondolatot, hogy már nem tudja lal kapcsolatban is legyenek határok: a szülők ne hagyják figyelmen kívül az esetleges alkoholos állapotaikat.

Kamaszkorban sok mindent kipróbálhat a fiatal, feszegeti a határokat

A kutatások kimutatták, hogy a 15 éves kor alatti alkoholfogyasztás káros a gyerek fejlődésére és azt tanácsolják, hogy a lehető legkésőbb fogyasszon először alkoholt, beleértve a kipróbálást is. Kamaszkorban sok mindent kipróbálhat a fiatal, feszegeti a határokat, de a mértéktelen alkoholfogyasztás problémákat jelez. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni, hogy mit leplez el az alkohol, milyen nehézségek vannak a családban, a szülő-gyerek kapcsolatban.

Már régóta lehet tudni, hogy az alkohol is olyan szer, ami neurokémiai változásokat okoz az agyban, hasonlóan más drogokhoz. Az amerikai Milkman pszichológusprofesszor mutatott rá arra, hogy ezeket az agyban bekövetkező változásokat élmények útján is el lehet érni. Így hozta létre Amerikában, majd később Izlandon is segített megalkotni egy fiataloknak szóló programot, ahol sporttevékenységeket, művészeti és zenei foglalkozásokat tartó klubokat alapítottak, amik alternatívákat nyújtanak az alkohol- és drogfogyasztással szemben, illetve megadják a fiataloknak a valahova tartozás érzését.

Forrás: www.hintalovon.hu


2024. május 14., kedd

Így alakíthatsz ki egészséges testképet a gyerekben


A gyerek testképének kialakulásában nem meglepő módon jelentős szerepet játszik a családi minta, a szülői hozzáállás. Természetesen a társadalmi tényezők jelentősége sem elvitatható.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az, hogy egy gyereknek milyen testkép alakul ki, elsődlegesen a családja befolyásolja. Ez sok mindent magába foglal: a testünkről való érzéseinket, az attitűdöket, a testünkről folytatott beszélgetéseket vagy azt, ahogyan a gyerek testéről kommunikálunk – mutatott rá Amy Slater, a bristoli University of the West of England munkatársa. Természetesen a társadalmi minták és tényezők is fontosak, de a szülők a testről kialakított pozitív vagy negatív üzenetei nagyon lényegesek a gyerek korai éveiben.

Fontos, hogy pozitív testképet próbáljunk kialakítani gyermekeinkben, hiszen tudjuk, hogy a pozitív testkép magasabb önértékeléssel jár, míg a negatív testkép csökkent az önbecsüléshez, depresszióhoz, evészavarokhoz, rosszabb teljesítményhez vezet – mondja Slater.

Az egészséges testkép kialakításához a HuffPost szakértők véleményét kérdezte, mire figyeljenek a szülők:

Száműzd a negatív megnyilvánulásokat a testről

Renee Engeln, a Northwestern Egyetem pszichológiai professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek abból tanulják meg, hogyan gondolkodjanak a testükről, ahogyan a körülöttük lévő felnőttektől hallják. Ha csak negatív megnyilvánulásokat hallanak, mindig a probléma jelenik meg a testtel kapcsolatban, akkor ők is erre fognak összpontosítani és azt tanulják meg, hogy a testük soha nem lehet elég jó. De ne csupán a saját testünk ócsárlását hagyjuk abba, hanem a másik emberét is: ha folyamatosan megjegyzéseket teszünk mások testére, akkor könnyen kerülhet a gyerek olyan helyzetbe, amikor a tükör előtt állva ugyanezeket a kritikákat fogalmazza meg magával kapcsolatban.

Figyeljünk tehát arra, hogyan beszélünk a súlyunkról, a testméretünkről a gyerekek előtt. Ne mondogassuk azt, hogy “olyan kövér vagyok”, vagy “bárcsak nekem is olyan testem lenne, mint X-nek”.

Beszélj pozitívan

A káros üzeneteket helyettesítsük pozitívokkal. Mire gondolunk? Meg kell adnunk magunknak annak a lehetőségét, hogy jól érezzük magunkat a testünkben, függetlenül attól, hogy milyen alakunk van, hány kilók vagyunk. Minden test pont úgy jó, ahogy van, a tied is, a gyerekedé is.

Vannak fontosabb dolgok is, mint a testünk

Ne ez legyen a fő téma. Nem a testünk, a kinézetünk határoz meg bennünket és másokat sem, hanem a cselekedeteink. Ez egy fontos üzenet a gyerekeknek. Fontos, hogy inkább úgy beszéljünk másokról, hogy kiemeljük a pozitív tulajdonságaikat, például, hogy milyen jó barát, ahelyett, hogy a megjelenéséről beszélgetnénk.

A test változik és ez természetes

Persze nem kell lepleznünk sem, ha például felszedtünk pár kilót, de nem mindegy, hogy ez panaszkodásként vagy az élet velejárójaként jelenik meg a gyerek előtt. Beszélhetünk nekik arról is, hogy a testünk folyamatos változásban van, tiszteljük a testünket minden korszakában.

Éljünk egészségesen

A szülők sokat aggódnak a gyerekeik étkezési szokásai miatt, vagy amiatt, mert sokat ülnek a gépnél és keveset mozognak. Ezt sokszor úgy kommunikálják, hogy kritizálják a gyerek súlyát vagy megjelenését, de ez visszaüthet. Ahelyett, hogy ezt tennénk, inkább mutassunk jó példát, együnk egészségesen, mozogjunk, teremtsünk olyan környezetet, ami a család minden tagjának egészségere szolgál. Nagyobb valószínűséggel él a gyerek egészségesen, ha otthon is ezt látja, ha ez a minta.

Az, hogy a szülők hogyan beszélnek az ételekről, az egészségről és a fizikai aktivitásról ugyanolyan káros lehet a gyermek testképének kialakulásában, mintha a testsúlyról vagy az alakról nyilatkoznának negatívan. A hangsúlyt arra kéne fektetni, hogy a testmozgás nagyszerű például stresszoldásra is. Nem amiatt kel mozogni, sportolni, hogy ideális legyen a testsúlyunk, hanem amiatt, mert mozogni jó dolog. Ha így szocializálódik egy gyerek, akkor jó eséllyel egész életében szívesen fog mozogni, bűntudat nélkül.

Ne engedd a testszégyenítést

Nem elég, ha otthon elfogadás van, hiszen jó eséllyel fog találkozni a gyerek más közegben negatív megjegyzésekkel. Soha ne hagyjuk szó nélkül a testszégyenítést, akkor sem, ha az iskolában történik és akkor sem, ha valamely családtag teszi. Magyarázzuk el a gyereknek, hogy nem szabad hagyni és nem kell elviselni a testszégyenítést, a súlyunkkal, alakunkkal, kinézetünkkel való ugratást, megjegyzéseket.

Légy figyelmes a társadalmi jelenségekre is

Lehet, hogy otthon helyesen értelmezitek a testtel kapcsolatos témákat, de a divat- és szépségipar, a tömegtájékoztatás, a reklámok mind a vékony testalkatokat preferálják és nyilván ez is hatással van a gyerekre. Gondoljuk át, milyen tartalmakkal találkozik a gyerek, milyen médiatartalmakat fogyaszt. Beszéljünk ezekről és szerezzünk be néhány test-pozitív könyvet.

Az egészséges testkép kialakulásának előfeltétele a mások és önmagunk tisztelete, a sokszínűség elfogadása. Fontos tudniuk, hogy lehet, hogy valakinek eltér a teste (súlya, magassága, formája) az átlagostól, de sikeres, közösségépítő, ambiciózus, tehetséges, kedves, stb. tulajdonságai vannak – és csak ez számít, nem az, hogy néz ki. Sokfélék vagyunk, és a sokszínűség megtanítja a gyerekeket arra, hogy ezt értékeljék. Ahelyett, hogy ítélkeznénk mások és önmagunk felett, értékelnünk kéne, hogy olyanok vagyunk amilyenek. Ez nem könnyű feladat, hiszen nem így szocializálódtunk, de egy kis gyakorlással egy elfogadóbb világot építhetünk.

Forrás: www.gyerekszoba.hu


Hozzátáplálás

Mivel minden kisgyermeket egyedi fejlődés jellemez, az életkoron kívül számos olyan jelre is felfigyelhetsz, amelyek azt jelenthetik, hogy babád készen áll a szilárd ételek kóstolására.
Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.


 

 

 

 

 

 

 

Lehetnek kérdéseink: Mikor kezdjük el? Hogyan egyen a baba? Mit, mikor adjunk neki?
A gyerekek számára készített ételek alapanyagait, főleg a leveles- és gyökérzöldségeket nagy odafigyeléssel kell kiválasztani. Lehetőleg bio gazdálkodásból származókat válassz! 

Vendégünk Fehérné Varga Orsi HiPP tanácsadó.   

A programra szeretettel várunk minden érdeklődőt a Nyíregyházi Babaklubba!

Helyszín: Nyíregyházi Babaklub, Sóstó Fürdő u. 29/5.

Időpont: 2024.05.17 péntek  / 10:30-12:30/


FIGYELEM! Útfelújítás zajlik a Fürdő utcában. Nem tudtok ott parkolni. 

Kérjük a Krúdy Hotel előtti parkolóból sétáljatok be a Nyíregyházi babaklubba! Köszönjük!

Hogyan tápláljuk a babákat?

Ideális esetben a babának hosszú ideig elég az anyatej, más táplálékra nincs szüksége. Mit és mikor érdemes bevezetni a baba étrendjébe, milyen ízeket kóstoljon meg először? Mire figyeljünk az új ételek kipróbálásánál? 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néhány szó az anyatejről

Életük első hónapjaiban az elsődleges és egyetlen táplálék az anyatej. Számos előnye közül a legfontosabb, hogy a tápanyagokat a megfelelő mennyiségben, arányban, minőségben, hőmérsékleten tartalmazza a baba számára, könnyen elérhető, és élelmiszerbiztonsági szempontból a legkedvezőbb. Különféle immunanyagokat, gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. Az anyatej még a szoptatás befejezése után évekkel is bizonyos fokú védettséget biztosít a gyermeknek egyes betegségek ellen. A csecsemőkorban kizárólag szoptatással táplált gyermekek cukor- és zsíranyagcseréjére az anyatej igen jó hatással van. Ez jelentősen csökkenti a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a nőknél. A kizárólag szoptatással történő táplálás védelmet nyújt a gyerekkori cukorbetegséggel szemben.

A tápszeres táplálás

Ha valamilyen oknál fogva az anyatejes táplálásra még sincs lehetőség, akkor anyatejpótló tápszerre van a babának szüksége. A tápszereket tehéntejből készítik, de összetételüket úgy módosítják, hogy minél inkább hasonlítsanak az anyatejhez. Így az könnyen emészthetővé válik a baba számára. Ezért fontos, hogy az első életévben kerüljük a tehéntej adását, amennyiben nem megoldható az anyatej adása, válasszuk az orvos, ill. a védőnő által javasolt tápszereket.

Igen gyakran a HA vagyis hipoallergén változatot javasolja az orvos, mert egyre több családban magas az allergiára való hajlam. A HA tápszerek ún. hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjéket, ezzel is csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát. Ezen tápszerek mindegyike csak receptre kapható. Előállításuk szigorúan szabályozott, ezért a különböző gyártók termékei csak minimális mértékben térnek el egymástól.

A már kialakult tehéntejfehérje allergiában az orvos gyógytápszert ír elő. Szójatápszer adása az első 6 hónapban nem ajánlott, később fogyasztható, de a szójafehérje is allergiát okozhat az esetek egy részében. Sokat bukó, ill. refluxos babák számára készülnek a sűrűbb állagú tápszerek, amelyek nehezebben távoznak a gyomorból. Fontos, hogy csak szükség esetén igya ezt a baba, hogy feleslegesen ne terheljük az emésztését.

A tápszeres táplálásnál nagyon fontos, hogy tartsuk be a tápszer csomagolásán feltűntetett elkészítési utasítást. Tehát a megfelelő higításban adjuk a tápszert, mindig felforralt, majd lehűtött vízben készítsük el. Legjobb mindig frissen kínálni a babának, a korának megfelelő lyukméretű cumisüvegben. Szobahőmérsékleten maximum 2 órát tarthatjuk a tápszert, de hűtőben se tároljuk 24 óránál tovább.

Mennyiségek

Egy újszülött kb. 3 óránként eszik, azaz eleinte naponta akár nyolcszor is, majd az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik. Az élet első 3 hónapjában a csecsemő a testsúlya kb. 15%-ának megfelelő mennyiségű anyatejet fogyaszt naponta. Ez a mennyiség fokozatosan csökken. Az étkezések száma 6 hónapos korra naponta kb. 5-6, majd később 5 legyen, az egyszeri adag pedig kb. 200-250 ml.

Elválasztás, hozzátáplálás

Amikor az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

A szoptatott csecsemőknél 6 hónapos kortól javasolt a hozzátáplálás elkezdése, míg tápszerrel táplált babák esetében hamarabb, már 4 hónapos korukban megkezdhetjük a kiegészítő táplálást.

A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérőek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem annak kiegészítését!

Mit?

Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljuk adni, ilyen az alma, az őszibarack, a banán, majd a későbbiekben a meggy és a cseresznye. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket (epret, málnát, kivit, ribizlit, szedret, egrest, áfonyát).

Zöldségek és főzelékfélék közül először a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök és a cékla kerüljön sorra. Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket. Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és zöldségektől is.

A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén a már megismert zöldségekhez elkezdhetünk keverni húst is. Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk.

A hatodik hónap végén (kb. 1 hónappal azután, hogy elkezdtük a hozzátáplálást) elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. Családi anamnézis figyelembevételével, vagyis ha már van lisztérzékeny a családban, akkor a védőnő, ill. az orvos dönthet úgy, hogy később történjen meg ezen ételcsoport bevezetése, ill. jobban odafigyelnek az esetleges tünetekre. Kísérletek bizonyítják, hogy azoknál a babáknál, akik még szopiztak a gluténtartalmú ételek bevezetésekor, kisebb számban alakult ki lisztérzékenység. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek tápanyagtartalmát is.


A hetedik hónapban bevezethetjük a körtét, a cukkinit, a salátát, a brokkolit, a fehérrépát, a paszternákot, a tököt, a kelbimbót és a passzírozott zöldborsót. Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk. Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól szilvával, ringlóval, sárgabarackkal, görögdinnyével, sárgadinnyével és cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát. A zöldségek és főzelékfélék közül a karalábé, a kelkáposzta, a karfiol, a zöldborsó és a csicsóka bevezetése kezdődhet meg. Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet.

A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként. Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.

A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot. A fűszerek közül bazsalikommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, borsmentával, citromfűvel és lestyánnal ízesíthetünk.

Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Hogyan?

Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert az új étel allergiát válthat ki, ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.

A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mert ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót: kiütéseket (elsősorban a száj körül, a hason és a háton), hasfájást és szélgörcsöket.

Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Folyadékpótlás

A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben - lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén - pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások

Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban).

Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.

A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéséhez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre.

Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.

Ne adjunk a babának:

  • egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
  • nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
  • csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

A csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.

 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu -Fábiánné Susán Szilvia

 

 

 

 

 

 

 

 

2024. május 13., hétfő

Fésűs Éva: Májusi mese



Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. 

Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék. 

Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról:

– Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba!

– Nem vagyok hékás, hanem idei sün! – borzolta fel magát Dönci.

– Le-he-tet-len! - brekegett mókásan Brekuci. – Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata.

– Nekem van! – mondta Dönci komoran.

Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta:

– Hol szerezted?

– Útközben.

– Rettenetes!

– Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek.

– Oszd meg velem.

– Mit?

– Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad.

– Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme:

– Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?

– Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok.

– Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás! Meglepetésen töröd a fejed, igaz?

– Már nem töröm. Már kitaláltam.

– Akkor meg mi a baj?

– Mégsincs meglepetés.

– Ez érdekes!

– Nem érdekes; ez borzasztóan szomorú – mondta az icipici sün, nagyon elszontyolodva. – Pedig volt öt szem ropogós májusi cseresznyém!

– Hol vetted?

– Rigó bácsinál.

– Finom ajándék!

– Én is azt hittem. Ahány csiga csak volt a zsebemben, mind odaadtam érte. Feltűztem őket a tüskéimre, és igyekeztem hazafelé, amikor szembejött velem egy nyúl. Megállt, és azt mondta:

– A cseresznye mindig kukacos. Sokkal jobb a hónapos retek.

– És te?

– Bementem a mezei önkiszolgálóba, és elcseréltem a cseresznyét hónapos retekre.

– Ezért búsulsz? Hiszen annak is biztosan örülni fog az anyukád.

– Nem fog, mert aztán találkoztam egy egérrel. Az is megállt, nézte, hogy mit viszek, és megcsóválta a fejét.

– Minden retek pudvás! Százszor jobb a tavalyi dió!

– Szerencsére ott ugrált a közelben egy mókus, aki még sohasem kóstolt retket, és szívesen cserélt velem.

– És hol a dió?

– Találkoztam egy borzzal is. Megállt, és nagyon komolyan intett: – Fiacskám, jegyezd meg, hogy a tavalyi dió mind avas. Egy fürjecsketojás sokkal többet ér!

– Fogtam hát, s elcseréltem a diót a sarki menyétnél egy fürjtojásra.

– Itt az icipici sünnek már kezdett lefelé görbülni a szája.

– Kivel találkoztál még? – sürgette Brekuci.

– A rókával! – bökte ki Dönci.

– Csak nem bántott a beste?

– Dehogy! Nagyon barátságos volt. Azt mondta, okos süngyerek vagyok, de mielőtt átadom, jól nézzem meg, hogy nem záp-e belül ez a fürjtojás.

– No és?

– Megnéztem! – bőgte el magát az icipici sün. – És most már semmit sem tudok venni az anyukámnak helyette, mert egy fia apró csiga sem maradt a zsebemben!

– Ne sírj, no! – vigasztalta Brekuc. – Ajándékot nemcsak vásárolni lehet, hanem készíteni is.

– Miből?

– Például fűből és szalmaszálból. Mindjárt megmutatom, hogyan kell belőlük kosárkát fonni.

Leült egy békarokka tövében, és munkához látott. Dönci csak nézte, nézte, és egyre jobban felderült a képe.

– Taníts meg rá engem is! – ujjongott. – Hadd csináljam én is!

Brekuci hagyta, és ha a pici sün ügyetlenkedett, türelmesen kibogozta a fűcsomót, kijavította a hibát. Olyan szorgalmasak voltak, hogy déli harangvirág-kondulásra elkészült két takaros, kerek kosárka.

– De szépek! – lelkendezett Dönci. – A mamám biztosan nagyon fog örülni. Köszönöm, hogy segítettél, Berci, de mondd csak, miért csináltunk két kosarat?

Brekucinak örömében fülig ért a szája, úgy válaszolta:

– Mert én is szerzek meglepetést az én anyukámnak!

– Érdekes – mondta az icipici sün –, én eddig mindig csak az enyémre gondoltam, de akkor most a te anyukád kosarát is teleszedem virággal!

Forrás: www.waldorfart.com

 


Gyermekkori allergia



A gyermekkori allergia gyakran már csecsemőkorban jelentkezik, és tünetei elsőre igencsak ijesztőek lehetnek a szülők számára vagy összetéveszthetik más betegség tüneteivel. A gyermekkori allergia megjelenési formája is különböző, attól függően, hogy milyen életkorban érinti a gyermeket. Ha azonban a szülők között is előfordult allergia, a gyermeknek is 30-80% esélye van a betegség kialakulására. Érdemes éppen ezért ismerni a gyermekkori allergia képét és tünetek esetén mihamarabb vizsgálatra vinni a gyermeket.

Hogyan jellemezhető a gyermekkori allergia?

A gyermekkori allergia a gyermekeket érintő, gyermekkorban jellemző allergiás betegségeket jelenti. Ezek között vannak olyanok, amik csak kiskorban jelentkeznek, míg mások felnőve is megmaradnak. Hazánkban a gyermekkori allergia előfordulási gyakorisága kb. 6-7%, de növekvő tendenciát mutat. A gyermekkori allergia legtöbb esete ételallergia, melyet a tojás, tej, olajos magvak és a halak elfogyasztása okoz.

Az allergia az immunrendszer fokozott, túlzott válaszreakcióját jelenti bizonyos környezeti tényezőkkel szemben. Az allergiás reakció első lépéseként az immunrendszer észleli az allergiát okozó anyagot, az úgynevezett allergént. Az allergén több úton is bekerülhet a szervezetbe. Például légúti allergia esetén belégzés során, étel allergia esetén a táplálék elfogyasztásával, míg rovarcsípés allergia esetén a csípés juttatja a bőrbe az allergént. Az immunrendszer felismeri a szervezetbe jutott idegen anyagot és válaszreakciót indít ellene. Az allergia azért betegség, mert ártalmatlan anyag ellen is indul és túlzott mértékű ez a válasz reakció. Az allergén szervezetbe jutása és felismerése után aktiválódnak az immunsejtek. A B-limfociták IgE antitesteket kezdenek el termelni az allergén ellen, amik a többi gyulladásos sejt (például a hízósejt) degranulációját váltják ki. Amikor többedjére találkozik a szervezet az allergénnel ez a reakció már nagyon gyorsan végbe tud menni a keringő IgE antitestek miatt. A hízósejtek hisztamint szabadítanak fel, ami a következő módon hat a szervezetben:

Erek simaizomzatának ellazítása: A hisztamin képes tágítani az ereket, ami növeli a véráramlást a kezelt területeken. Ez bőrpírhoz és duzzanathoz vezethet.

Erek áteresztő képességének növelése: A hisztamin lehetővé teszi a folyadék és az immunsejtek kilépését a véráramból a szövetekbe. Ez gyulladást és duzzanatot okozhat az érintett területeken.

Viszketés: A hisztamin ingerli a bőr idegvégződéseit, amely viszketést okozhat.

Hörgő szűkület: A hisztamin összehúzhatja a hörgők simaizmait, amely asztmás tüneteket és nehezített légzést okozhat.

Az idegrendszeri funkciók szabályozása: A hisztamin hatással lehet az éberségre és figyelemre, és szerepet játszhat az alvás-ébrenlét ciklus szabályozásában.

Szülőként fontos, hogy felismerjük a gyermekkori allergia tüneteit és tudjuk, hogy mit tehetünk vészhelyzet esetén. Az allergiák – köztük a gyermekkori allergia – legsúlyosabb esete az anafilaxiás roham, ami életveszélyt jelent a gyermek számára. Minden szülőnek fel kell készülnie az ellátására gyermekkori allergia esetén.

Mik a gyermekkori allergia leggyakoribb típusai?

A gyermekkori allergia számos típusa ismert, ám ezek közül gyakori, hogy egyszerre több is előfordul. Atópiás alkatnak nevezzük azokat a gyermekeket, akiknek fokozott kockázatuk van az allergiás betegségek kialakulására. Ezek a betegségek jellemző életkorokban alakulnak ki, így ha valakinél már csecsemőkorban jelentkeznek az atópiás alkat tünetei, várható, hogy később a többi betegség is megjelenik majd. Ezt nevezzük atópiás menetelésnek.

Csecsemő- és kisgyermekkorban főként atópiás ekcémával találkozhatunk a gyermekkori allergia típusai közül. A tünetek az arcon és fejbőrön jelentkeznek vörös, viszkető foltok, kiütések formájában. Az ekcémás tüneteket rohamszerű viszketési ingerek kísérik, melyek nappal, vagy éjszaka egyaránt jelentkezhetnek. Az atópiás gyermekeknél gyakran az ekcéma jelenti a gyermekkori allergia betegségeinek első állomását. A csecsemőkori bőrtüneteket követően, vagy azokkal egy időben – akár már a szoptatás alatt - a gyermeknél ételallergia is jelentkezhet. Az anya által elfogyasztott ételek molekulái – ugyan csak nagyon kis mennyiségben -, de átjutnak a tejbe. A gyermekkori allergia hajlama esetén már ettől a minimális mennyiségű idegen fehérjétől is kóros tüneteket mutathatnak a gyermekek. Allergiás tünetek tápszeres babáknál is kialakulhatnak, a készítmények ugyanis tehéntejből készülnek, tehát ugyanúgy allergiát válthatnak ki, mint maga a tehéntej. Az ételallergiás panaszok a hozzátáplálás időszakában is jelentkezhetnek. A leggyakoribb allergének a tej, tojás, liszt, szója, hal, eper és mogyoró. Az ételallergia tünetei: a gyomor- és bélrendszerben hasmenés, hányás, haspuffadás, véres széklet; a bőrön csalánkiütés, bőrszárazság, ekcéma; illetve a légutakban nátha, orrfolyás, tüsszögés, ödéma, fulladás formájában jelentkeznek. Óvodás korban sokszor az elhúzódó fülgyulladások, orrmandula-műtét után is fennálló savós középfülgyulladások hívják fel a figyelmet az allergiás állapotra. Az elhúzódó felső-légúti betegségek, szem- és orrviszketés, kínzó orrdugulás, a gyakori reggeli tüsszögések is felkelthetik a gyermekkori allergia gyanúját. Kisgyermekkorban, 3-4 éves gyermekeknél a felsorolt panaszok már a klasszikus légúti allergiás betegség tünetei is lehetnek. Az asztma megjelenése inkább a késő óvodáskorra, iskoláskorra tehető. Az allergiás nátha nagyobb gyermekeknél, fiatal felnőtteknél jelenik meg, habár egyre többször észlelhető már óvodáskorban is.

Mik a gyermekkori allergia gyakori tünetei?

A gyermekkori allergia gyakori tünetei a következők:

Bőrtünetek: viszkető foltok, atópiás dermatitis (ekcéma), csalánkiütés

Légúti tünetek: légutakban nátha, orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, ödéma, köhögés, fulladás, szénanátha, asztma

Gasztro-intesztinális tünetek: hányás, hasmenés, puffadás, véres széklet is jelentkezhet ételallergia esetén

Szemtünetek: Gyakori a viszkető, kipirosodott szem a gyermekkori allergia esetén, valamint a könnyezés

Légzési nehézségek: Gyermekkori allergia esetén előfordulhat nehézlégzés és köhögés. Ennek hátterében a légutak, például a garat és a gége duzzanata áll.

Anafilaxiás sokk: Az allergiás reakció legsúlyosabb esete az anafilaxiás sokk, aminek tünetei között szerepelhet a légzés leállása, vérnyomásesés, szapora pulzus, ájulás, hideg, verejtékes bőr stb.

Ezek a tünetek az életkor és az allergia jellegének függvényében változnak.

Okozhat-e szövődményeket a gyermekkori allergia?

Igen, a gyermekkori allergiák szövődményekhez vezethetnek, különösen akkor, ha figyelmen kívül hagyják őket és nem kezelik megfelelően. Néhány lehetséges szövődmény:

Asztma kialakulása: A gyermekkori allergia növelhetik az asztma kockázatát.

Arcüreggyulladás és középfülgyulladás: A kezeletlen allergiás rhinitis hozzájárulhat az arcüreggyulladás és a középfülgyulladás kialakulásához. A gyakori orrduzzanat és az orrnyálkahártya gyulladása fokozza ezeknek az állapotoknak a kockázatát.

Életminőség csökkenése: A gyermekkori allergia tünetei, mint például az orrdugulás, orrfolyás, tüsszögés és viszketés, jelentősen befolyásolhatják a gyermek életminőségét. A folyamatosan fennálló tünetek okozta kellemetlenségek és korlátozások hatással lehetnek a tanulásra, a társas kapcsolatokra és az általános jóllétre.

Bőr problémák: Az élelmiszer allergiák ekcémát is kiválthatnak vagy súlyosbíthatják a tüneteit, ami a bőrön gyulladást, viszketést és kiütéseket okozhat.

Alvászavarok: Az allergiás tünetek alvászavarokhoz is vezethetnek. Az állandóan zavaró tünetek – például az orrdugulás - csökkenthetik a gyermek alvásminőségét, ami befolyásolhatja a nappali teljesítményét és a hangulatát.

Hogyan vizsgálható ki a gyermekkori allergia?

A gyermekkori allergia kivizsgálása megegyezik a felnőttekével. A gyermekkori allergia kivizsgálása is elsősorban vérminta alapján történik, de nagyobb gyermekeknél (2 éves kor felett) szóba jöhet a Prick teszt is.

Multiplex molekuláris allergiadiagnosztika (ALEX, FABER) is végezhető 1 év feletti gyermekek esetében, amennyiben szakorvos írja elő a vizsgálatot. A komponens alapú molekuláris allergiadiagnosztika egy vérvételből egyszerre több száz allergén komponenseit vizsgálja, így azok pontosan meghatározhatóak. Ezzel az eljárással az allergén fehérje komponensei is beazonosíthatók, nem csak az allergén. Nem mindegy ugyanis, hogy a gyermek arra a komponensre allergiás, amely enyhe tüneteket okoz, vagy arra, amely anafilaxiás sokkot is okozhat. A gyakran felmerülő keresztallergiák vizsgálatára kifejezetten célszerű a multiplex allergiatesztek (ALEX, FABER) elvégzése. Gyermekkori allergia vizsgálatára kisebb panelek is elérhetők, amelyek célzottabb allergénvizsgálatot tesznek lehetővé. Gyermekeknél a legismertebb allergének a tej, tojás, szója, hal, eper és mogyoró, de szinte nincs olyan táplálék, amire allergiát nem írtak volna még le. A gyermekkori 6 leggyakrabban előforduló ételallergia vizsgálatára állítottuk össze a "Gyermek 6 allergén" ALEX multiplex allergiateszt részpanelt, amely több, mint 50 allergén vizsgálatát garantálja (extraktumok és molekuláris komponensek egyaránt a vizsgálat tárgyát képezik). Ráadásul a vizsgált olajos magok között a kesudió, a pisztácia és a makadámdió is megtalálható benne.

Komplex vizsgálatra alkalmas a "Gyermek inhalatív és nutritív" ALEX részpanel, amely gyermekeknél belégzéssel és élelmiszerekkel bevihető allergének széles palettáját vizsgálja (pl. magvak, poratka, tyúktojás, gombák stb.).

Orális allergia szindrómáról (OAS) beszélünk, ha egy ismerten allergiás hajlamú egyénnél bizonyos zöldségek, gyümölcsök fogyasztása után csak helyi tünetek észlelhetők: a száj környéke kipirosodik, esetleg enyhén megdagad. Ez az ALEX részpanel az orális allergia szindrómát (OAS) kiváltó 124 nutritív (élelmiszer eredetű), inhalatív (légúti) vagy egyéb eredetű allergén (extraktum és molekuláris komponens) vizsgálatára hivatott (pl. gyümölcsök, zöldségek, virágporok, latex stb.).

Forrás: www.allergytest.hu


Nehezen viseli a kudarcot? Így tanítsd meg veszíteni

Teljesen kiborul, ha veszít a játékban, mindent a földhöz vág, hisztizik. De hatalmas kudarcként éli meg azt is, ha valamit nagyon szeretne egyedül megcsinálni, de az nem sikerül. Például bekötni a cipőfűzőjét. Ha már Neked is terhes az állandó kiborulás, akkor olvasd el, hogyan tudsz segíteni neki abban, hogy jobban kezelje a veszteséget! Szalai Katalin klinikai szakpszichológus tanácsai következnek. 


 

 

 

 

 

 

 

Gondoljunk csak bele, milyen érzés nekünk felnőtteknek, amikor nem vesznek fel minket álmaink munkahelyére, vagy megbukunk a KRESZ vizsgán. Gyakran kerülünk versenyhelyzetbe az életben, és ez alól a gyerekek sem kivételek. Persze mi nem problémázunk azon, hogy ki nyert a társasjátékban, Nekik azonban ez felér egy akkora tragédiával, mint hogy nem minket választottak az állásra.

Sikerorientált világ

Olyan világban élünk, ahol mindenki nagyon sikeresnek tűnik. Szalai Katalin klinikai szakpszichológus felhívja a figyelmet arra, hogy a közösségi média tele van olyan fotókkal és bejegyzésekkel, amelyek mind azt tükrözik rólunk, hogy tökéletes az életünk. Ez pedig óriási nyomást gyakorol a gyerekeinkre is. 


 

 

 

 

 

 

 

"Természetellenesen gyönyörűnek, gondtalan, tengernyi idővel rendelkező sikeres anyáknak tűnünk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a gyerekünknek is rendkívül ügyesnek és sikeresnek kell lennie.” – mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy az ilyen szülők gyereke nehezebben válik érett személyiséggé, vagyis nehezebben tanulja meg kezelni a kudarcot is.

Mikor tanulunk meg veszíteni?

A pszichológus azt mondja, hogy 6 év alatti gyerekek még nem tudnak veszíteni. 6 éves kor körül alakul ki a gyerekeknél egyfajta belső igény a szabálykövetésre. "Általában nagycsoportos korukban kezdenek el arra árulkodni, hogy a másik csal: ez egy jó jel, azt jelenti, hogy el tudja fogadni, hogy vannak szabályok, és azt is, hogy nem győzhet mindig ő.

Annak a fájdalmát, ha igazságosan veszít, azt elviseli, de azt már nem, hogy a másik csalással nyerjen, amikor ő nyerhetett volna.


 

 

 

 

 

 

 

A pszichológus tanácsai

1. Ha 6 év alatti, akkor nyugodtan csalj a gyerek javára!

A pszichológus szerint egyáltalán nem probléma ha kisebb gyereknél csalunk, hogy ő nyerhessen. A játék számára öröm kell, hogy legyen, ezért a gyerek úgy fog tenni, mintha nem venné észre a csalást és örül majd a győzelemnek.

2. Együttműködő játékok versengők helyett

Ha nagyon nehezen viseli a veszteséget és rendszeresen sír vagy csapkod ilyenkor, akkor érdemes átmenetileg olyan játékokat játszani, amelyekben nem kell versenyezni a másikkal.

3. Játék után beszéljétek át az érzéseiteket!

Beszélgessetek sokat arról, hogy hogy zajlott a játék, a játék mely pontján milyen érzések kavarogtak benne. A negatív érzéseket próbáljuk meg feloldani. Sokat segíthet az is, ha olyan mesét mondunk, amiben hasonló szituációba kerül a főszereplő.



 

 

 

 

 

 

4. A játék a lényeg!

Próbáld meg elmagyarázni, hogy nem az számít, hogy ki nyert és ki veszített, hanem az, hogy milyen vidám időtöltés volt ez a játék.

5. Nekünk sem sikerül mindig

Beszéljünk neki arról, hogy milyen kudarcokon mentünk már keresztül és hogy nekünk sem sikerült mindig minden. Főleg nem elsőre. Ha például azért borul ki, mert nem tudja egyedül bekötni a cipőfűzőjét, akkor mondjuk el, hogy se anyának, se apának, se a testvérének nem sikerült elsőre. Biztosítsuk őt arról, hogy segítünk neki és arról is, hogyha nagyobb lesz, akkor sikerülni fog neki egyedül is.


 

 

 

 

 

 

 

6. Dicsérd meg a próbálkozásait!

Ha még nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, de szépen halad és már legalább be tudja fűzni, vagy a csomó néha már sikerül, akkor dicsérd meg, hogy milyen ügyesen fejlődött ebben.

7. Sokat kell gyakorolni!

A cipőfűző példánál maradva, ha már nagyobb, 4-5 év körüli a gyerek, akkor mondjuk meg Neki, hogy ahhoz hogy ez sikerüljön, sokat kell gyakorolni. Akár játékosan is megteheti ezt, például egy plüssmacira húzza a cipőjét és azon próbálja bekötni a cipőfűzőt.

Ezért nem tudnak veszíteni a gyerekek


 

 

 

 

 

 

 

"A gyerekre az örömelv jellemző, vagyis minden vágyát ki szeretné elégíteni, mégpedig a győzelemre való vágyát is, azonnal és korlátlanul. Vagyis azzal sem elégszik meg, ha csak minden második játszmában nyer.”- mondja a szakértő.

Hozzátette, hogy a felnőttre ugyanakkor a realitáselv jellemző. Egy felnőtt képes bizonyos vágyakról lemondani, képes más vágyaikat elhalasztani, és képes beérni kevesebbel is.

Ha egy 6 év alatti gyerek nem tud veszíteni, az Szalai Katalin szerint természetes. Az, hogy hogy reagál erre, az már egy viselkedéses kérdés. Abban kell tehát segíteni a gyereknek, hogyha veszít, vagy valamilyen kudarc éri, akkor ne boruljon ki egyből.

 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu-Tóth Nikolett

Képek forrása: 

Pixabay, Oleg Magni, Engin Akyurt fotója a Pexels oldaláról

mary904, Myriams-Fotos és sobima képe a Pixabay-en

Gyerekbarát kutyafajták


A gyerekek, főként a kicsik, igazán hangosak tudnak lenni. Futkároznak, tombolnak és akár a saját lábukban is felbuknak. A kutyák gyakran rajongást váltanak ki belőlük. Aki családbarát kutya mellett dönt, azok számára a legfontosabb kérdés: melyik eb illik bele különösen a gyerekbarát kutya szerepébe? Az állati lakótárs türelmes és nyugodt természetű kutyafajták egyike legyen, hogy jól kijöjjön az eleven gyerekekkel. Az intelligencia és a sportos ambíciók sem ártanak – másrészről azok az ebek is, akik szeretik az ölelgetést, jó barátként szolgálhatnak minden korú gyereknél. Elég sok gyerekbarát kutya fajta létezik, ezért azt javasoljuk, hogy gondolja át alaposan, hogy milyen tulajdonságok fontosak az Ön számára egy kutyában. Fajtaleírásaink segítségével biztosan megtalálja a megfelelő négylábú családtagot.

A berni pásztorkutya közismert gyerekbarát kutya fajta. A szelíd óriás már kívülről is egy nagy plüssállatra hasonlít. A berni pásztor a nyugodt kutyafajták éllovasa, barátságos és türelmes, valamint kifejezetten kommunikatív és társaságkedvelő lények, így ideálisak családi kísérőnek. Aki túl nagynak találja a berni pásztort, az dönthet az appenzelli havasi kutya vagy az entlebuchi havasi kutya mellett. Ők is a gyerekbarát kutyafajták kiváló tulajdonságaival rendelkeznek, azonban kisebbek és ráadásul rövid szőrűek is. A skót szarvasagárral és olyan vadászkutyákkal, mint a münsterlandi vizsla nagyon aktív négylábúakat fogadhat a családba. A bújós elot kifejezetten családi kutya: nagyon szereti a gyerekeket, ráadásul kezdő kutyatartóknak is ajánlott, valamint toleránsnak bizonyul a cicákkal szemben is. A golden retriever, a beagle és a husky is rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek beleillenek a zajos családi életbe. Nézzen szét a gyerekbarát kutyafajták között gyűjteményünkben és tudjon meg többet az egyes fajtákról a leírásokból, hogy ki tudja választani azt az ebet, aki leginkább passzol az Ön családjába.

Jellemük és méretük mellett várható élettartamuk és egészségük is döntő tényező lehet. A robusztus fajták sok évig kísérhetik csemetéit a mindennapokban. A haláleset nagyon megviselheti a gyerekeket, ami természetesen elkerülhetetlen, viszont ha olyan kutyafajtát választ, aki várhatóan sokáig él, mint pl. az elo, aki a több, mint 14 évig is élhet, akkor csökkentheti a korai búcsú valószínűségét. Továbbá egészséges és fajtának megfelelő tartás esetén hozzájárulhat kedvence hosszú életéhez. 

Forrás: www.zooplus.hu

 


A második hónap - 1. rész


Táplálkozás

A csecsemő a második hónapban is kizárólag anyatejet (vagy tápszert) eszik. A szopizás a legfontosabb tevékenysége, ez teszi ki az ébrenléti időszak legnagyobb részét, és ezáltal erősödnek a beszédizmai is. Elkezd beállni a családban a napi rutin, az étkezések időpontja, hossza és intenzitása már kiszámítható. Már szinte biztosan tudjuk, mikor lesz éhes a baba, és felismerjük az "éhes vagyok" sírást. Legalábbis azt hisszük. A szoptatási idő elérkezésével, ha kézbe veszed a gyermekedet, nagyon tud örülni, látszik rajta, hogy várta az etetést. Már egészen koordináltan szopik a kicsi. Nem kapkodik annyira, kevesebbet nyel félre, ezáltal kevesebb a bukás, hányás. Evés közben már nem mindig csukja be a szemét, igyekszik szemkontaktusba kerülni veled. Ezért etetés közben igyekezz csak vele foglalkozni, mosolyogj rá, az a biztonságérzetét növeli, és ezáltal lassan megtanulja, hogy Te mindig ott vagy neki, Rád mindig számíthat.

Ebben a hónapban átlagosan 600 grammot hízik a csecsemő, de ezt manapság nem trendi méricskélni. Akkor eszik eleget a manó, ha fél éves koráig megkétszerezi, egy éves korára pedig megháromszorozza a testsúlyát. Az alkalmanként bevitt tejmennyiséget esetleg csak rosszul evő csecsemőknél szükséges mérni, egyébként csak stresszeli az anyukát. Havonta úgyis megméritek a kicsit a gyerekorvosnál, ami jó tájékozódási pont lehet. 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Alvás

A nappali alvások mennyisége csökken valamelyest, lassan megtanulja, hogy aludni éjszaka kell. Összességében is csak 16 órát alszik naponta, remélhetőleg a nagyját éjszaka. Sokaknál előfordulhat, hogy a baba összekeveri az éjszakát a nappallal, ilyenkor nappal célszerű 3-4 óránként ébreszteni. Az éjszakai alvásokat is szabályos időközönkénti étkezések szakítják meg. Lehet próbálkozásokat tenni, hogy a baba átaludja az éjszakát. Egyesek szerint, ha éjjel nem anyatejet/tápszert kap, hanem csak teát, akkor egy idő után rájön, hogy értelmetlen felébrednie, akkor sem kap enni. Van, aki esküszik arra, hogy ha este az utolsó etetés hosszabb ideig tart, többet eszik, ezért később lesz újra éhes, hosszabb ideig fog aludni. Mások szerint, ha éjjel nem vesszük fel, csak apa megsimogatja (ez azért fontos, mert az anyatejszagot nem érzi meg, nem lesz éhes), akkor könnyen visszaalszik. Szerintem pedig minden gyerek más és más, kinek milyen módszer jön be. A csecsemőnek, ha éjszaka szüksége van a számára legfontosabb táplálékra, az anyatejre, akkor ne vonjuk meg tőle. Próbálkozni lehet, de ráerőszakolni semmiképp. A külön szoba sokat segíthet, ebben a korban érdemes beköltöztetni oda.

Az alvásnál figyelni kell néhány dologra. A hason altatás előnye, hogy a csípőcsontok szépen fejlődnek, erősödik a nyakizom, viszont (szakemberek szerint) így magasabb a hirtelen csecsemőhalál kockázata. A háton altatásnál ez a kockázati tényező alacsonyabb, viszont könnyen ellaposodhat a baba koponyája hátulról. Ha játékokat teszel jobb és bal oldalára, akkor arra készteted, hogy forgassa a fejét, így a laposodás elkerülhető.

 


 

 

 

 

 

 

 

Altatási tippek:

  • A leghatásosabb módszer még mindig az etetés. Evés közben általában elfárad és elalszik.
  • Öleld szorosan magadhoz és ritmusosan ringasd. Ilyenkor könnyen megnyugszik.
  • Szorosan tekerd takaróba. Ez a biztonságérzetét növeli.
  • Tedd a fejét a válladra, és sétálgass vele, vagy tedd kenguruba és sétálgass vele, vagy tedd bele a hordozókendőbe és sétálgass vele. Csinálhatod akárhogy, a lényeg a ritmusos mozgás.
  • Öleld meg és próbáld a pocakban hallható hangokat a fülébe mormolni: Sss-sss-sss, mmm-mmm-mmm, sss-sss-ss. Ezt is ritmusosan próbáld.
  • Énekelj neki halkan. (Tapasztalatom szerint erre általában inkább felébrednek, de próba szerencse.)
  • Simogasd a hátát, fenekét. Ez gyakran jól esik neki. Háton fekve rázogasd a lábát. (Mármint a baba feküdjön a hátán.)

 

 

 Forrás: https://picibaba.hu

 

Hogyan hatnak a gyermekversek a személyiségfejlődésre - Miért fontos a gondos választás?



"A gyermek lelke tiszta lap. Gondold meg, mivel írja tele a könyv, amelyet kezébe adsz."
Móricz Zsigmond

Az univerzum, a természet és az ember is ritmusban él. Az évszakok, az éjjelek és nappalok ritmikus változásaiban a születés és elmúlás körforgása is örök. A magzat az anyaméh ritmusával ismerkedik meg először, az anyai szívverés és légzés ütemét hallja. Az anyai nyelv lüktetése is ritmushordozó, egy olyan megnyugtató harmónia, ami egész életében gyógyítja az embert. A külső ritmusok ezeket tovább erősítik. Ilyen a vers is, amely az anyanyelvre épül, és amiben a világegyetem ősi ritmusa lüktet. Ez a költészet ősforrása, a jó gyerekvers ebből merít, felszabadultan játszik a szavakkal, hangzással, képekkel. A jó gyerekversnek mágikus ereje van, olyan bűvös erővel bír, amivel képes a gyermekekre hatni. És nem csak áthat, vigasztal és felderít, hanem ennél sokkal többet hordoz magában.

A gyermekvers a pozitív személyiség jegyeinek megalapozását, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődését is elősegíti, nyelvi és a kommunikációs képességeket fejleszti az irodalom esztétikai - művészi hatásaival. A verselés komplex élménynyújtás és személyiségfejlesztés, az egészséges lelki fejlődés elmaradhatatlan eleme. A gyermekirodalmi alkotások képesek a gyermek érzelmeit formálni, elmélyíteni és új érzelmeket kialakítani, az érzelmi intelligencia fejlesztésének az alapja, a derű forrása. A vers örömforrás - derű, esztétika, társas élmény, nyelv, gondolat -, amely nagy belső energiákat mozgósít. Az értékes gyermekirodalmi alkotások biztosítják a gyermeki érdeklődés fenntartását a természeti és társadalmi környezet, az emberek s önmaga iránt; segítik az olvasó-, színház- és múzeumlátogató, kulturális értékeket élvező, értékelő felnőtté válását. A vers a gyermek anyanyelve: segítségükkel kapcsolódik az őt körülvevő világba, általuk szerzi meg az életről szóló tudást. A közös verselés erősíti és mélyíti a szülő-gyerek kapcsolatot.

Fontos szerepe és jelentősége van az irodalmi alkotásoknak, nagy a felelőssége a műveket választó, tolmácsoló felnőtteknek.

Forrás: www.csaladinet.hu


Katicás versek


 

 

 

 

 

 

 

Mondókák, dalok, versek a katicabogárról:

Katicabogárka!
Szállj el! Szállj el!
Jönnek a törökök,
sós kútba tesznek,
onnan is kivesznek.
Kerék alá tesznek,
onnan is kivesznek!
Ihol jönnek a törökök
mindjárt agyon lőnek!


Szállj el, szállj el
katicabogárka!
Hozzál nekem
aranycipőt, aranyruhát!
Szállj el, szállj el
katicabogárka!


Katicabogárka!
Nyisd ki szárnyacskádat,
mutasd pettyes ruhácskádat!


Húzz, húzz katica,
te is húzzál engemet,
én is húzlak tégedet,
húzz, húzz katica!


Mit mos, mit mos Levél katicája?
Pittyet-pattyot, varrott keszkenőjét.
Ha szél volnék, kurjantanék.
Madár volnék, röppentenék.
Víg szívemmel, víg lelkemmel
Téged elvinnélek!

Egyszer egy hétpettyes katicabogárka
elindult megnézni mi van a világban.
Hívta gyöngyvirág, hívta a vadrózsa,
ide is oda is bekukkant egy szóra.
Nagybajszú cincér bácsi sétálgatni ment el,
tó partján a szúnyogok kalapot emeltek.
Estére elaludt a katica bogárka,
éjjeli pillangó hazatalicskázta


Gryllus Vilmos: Katica-dal

Domború hátam,
Pöttyös a szárnyam.
Baktat a fűben
Hat pici lábam.
Mászom a dombra
Szárnyamat bontva.
Ringat a szellő,
Ez csak a dolga.

Szállok az égen,
Nap süt a réten.
Hét kicsi pöttyöm
Csillan a fényben.
Ámde megállok,
Rád ha találok.
Nyújtsd fel az ujjad,
Arra leszállok.

 

 

Forrás: https://picibaba.hu

Babafejlődés hétről hétre - 1 hónapos baba fejlődése

Kisbabánk fejlődése során számos kérdés vetődhet fel bennünk, ezekre adunk szakértő választ cikksorozatunkban. A leírtak általános útmutatásként értendők. Ha gyermekünk koraszülött volt, ajánlott az eredetileg meghatározott születési időpontot tekinteni kiindulási alapnak, mikor a kisbaba fejlődését követjük.


 

 

 

 

 

 


Összefoglaló az egy hónapos baba fejlődéséről

 

FIZIKAI FEJLŐDÉS


Bőre feszesebb, ráncai elsimultak, már kis zsírpárnái is vannak. Magzatpózban fekszik, keze ökölbe szorul, popsiját égnek emeli. Hason rövid időre, kissé elesetten megemeli a fejét, s automatikusan oldalra fordítja, hogy akadálytalanul lélegezhessen. A szemétől kb. 30 cm-re tartott tárgyat (ha túl közel van, kancsalságot okozhat) pár másodpercig nézi, megpróbálja követni, néha elveszti szem elől. Kancsalít, mert még nem tudja egyszerre használni mind a két szemgolyóját, tekintetét egy pontra fixálni. Napi alvásigénye 15 óra (ebből kb. 8,5 óra az éjjeli alvás). Képes előrehajtani magát rövid távolságon, ha arccal lefelé helyezik a vízre. Mozdulatai még pontosabbak, ha teljesen alámerítik. Szemét nyitva tartja. (Ez a búvárreflex: víz alatt automatikusan visszatartja lélegzetét). Háton fekve ne próbálkozzunk, mert megrémül, vizet nyel és sír. Feje nagyon billenékeny.

A második hónap végi kontroll lehetővé teszi, hogy a gyermekorvos megvizsgálja a kisbabát, és azt is láthatja, hogy van az anyuka. A vizsgálat során:

  • Megnézi a kisbaba fejét, megtapogatja a kutacsát, és megállapítja, hogy az elülső még nyitva van.
  • Megvizsgálja a bőrét, megnézi, látja-e az újszülöttön hámlással járó, vöröses foltokban jelentkező ekcéma, aknék vagy anyajegyek nyomait.
  • Megvizsgálja a szopási reflexet, a motoros készségeket, a szemet, a fület, a köldököt és a genitáliákat.
  • Megnézi, hogy van-e elmozdulás, vagy más probléma a csípő-izületeknél.
  • Beadja a szükséges oltást – HIB (Haemophilus B elleni, amit agyhártyagyulladás elleninek ismernek)

INTELLEKTUÁLIS FEJLŐDÉS  

Még mindig a sírás és a testbeszéd a fő kommunikációs eszközei. A szülők kezdik megtanulni, hogy melyik sírásfajta mit jelent, így hatásosabban tudják azt csillapítani. Megkülönbözteti az ismerős és az idegen hangokat. Az ismerős hang irányába fordul. Arcokkal ugyanez a helyzet. Ha közel az arc, követi a mozdulatait. Beszédmozgást utánoz: nyitja/zárja száját.

SZOCIÁLIS FEJLŐDÉS


Az újszülött érzékeny a hőmérséklet változásaira, vetkőztetéskor gyakran sír. Ha felvesszük, rendszerint abbahagyja a sírást, mert tudja, hogy megnyugtatást, segítséget kap. A reflexmosolyt felváltja a felismerő mosoly: a baba arcánál közvetlenül feltűnő felnőtt arc váltja ki. Maga a mosoly még személytelen, nem csak a szülőnek szól. Csukott szemmel, a külvilág ingereitől elzárkózva szopik, mindenestül átadja magát a táplálkozás, tapintás és ízek nyújtotta boldogságának.
 

HOGYAN ETESD? 


A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint legalább 6 hónapos koráig célszerű szoptatni a csecsemőket. A szoptatás létfontosságú a kicsi immunrendszerének kialakulása miatt. Előfordulhat természetesen, hogy az anyának nincs elég teje vagy egyéb problémák miatt nem tudja szoptatni a gyermekét. Ilyenkor több mód is adódik az anyatej pótlására. Már lehetőség van arra, hogy a gyermekorvossal receptre anyatejet írassunk fel, amelyet anyatejelosztó központokban vehetünk át. (Mindez a gyermek 8 hónapos koráig ingyenes). Azonban, ha így sem sikerül anyatejhez jutnunk, akkor tápszert kell alkalmaznunk. A csecsemő immunrendszerének megerősítése miatt célszerű ilyenkor pre- és probiotikumokat tartalmazó termékeket vásárolni.

Szoptatásnál az édesanyáknak javasolt figyelmet fordítani arra, hogy mit esznek, mert nem mindegy, hogy az anyatejnek mennyi a vitamin és a tápérték tartalma. A legjobb ebben az esetben is, a változatos és mértékletes táplálkozás.
  

HOGYAN SEGÍTHETED, FEJLESZTHETED?


Elkezdhetjük a levegőztetést (az első hetekben nem az egészségét védjük elsősorban az egyenletes szobai "meleggel", hanem idegrendszerének biztosítjuk a legteljesebb védelmet és nyugalmat). Ne rakjuk ki közvetlen napfényre, téli levegőztetésnél a sálat ne a gyerek orra-szája elé kössük. Ilyenkor a hideg nedvesség, amely a kilélegzett, elhasznált levegő párájából az arcára csapódik, kellemetlen és káros. D-vitamint, a csontfejlődés, a növekedés, a gyarapodás kulcsfontosságú vitaminját kapja naponta (legalább 3 éves korig), s véralvadást elősegítő K-vitamint hetente (ha kizárólag anyatejjel tápláljuk). Az adagolást beszéljük meg a gyerekorvossal!

A gügyögés a leginkább az első hat hónapban értékes, ezt követően egyre ritkább. Hogyan beszélhetünk még a kisbabához:

  • Mindig kommentáljuk, épp mit csinálunk.
  • Tegyünk fel a kisbabának kérdéseket (még ha nem is tud rájuk válaszolni), és adjuk meg a lehetőséget, hogy visszagügyögjön nekünk.
  • Emeljük a hangszínünket, mikor a kisbabához beszélünk – ez a legtöbbjüknek tetszik. 
  • Utánozzuk a kisbaba beszédjét.
  • Énekeljünk és olvassunk neki meséket, verseket hangosan – minél egyszerűbb és dallamosabb, annál jobb.

 

MIKOR VAN GOND?


Fontos, hogy minden hónapban figyeljük gyermekünk fejlődését. Ha rendellenességet tapasztalunk, forduljunk szakemberhez időben, hogy megfelelő fejlesztésben részesülhessen az újszülött. Az első néhány hétben az esetleges probléma jele lehet, ha a csecsemő sokat feszíti magát, nem simul bele a kezünkbe, illetve nagyon laza, szinte kicsúszik a kezünkből.

Másrészt ne felejtsük el elvinni a gyermeket 1 hónapos koráig objektív hallásvizsgálatra (otoakusztikus emissziós vizsgálat), amely képes kiszűrni a veleszületett hallási rendellenességet. 
  

 

 

Forrás:https://www.csaladinet.hu

 

Az alkoholról is tudni kell beszélni a gyerekekkel


Vannak, akik azért isznak alkoholt, mert a baráti társaságban ez a szokás, vannak, akik így tudnak ellazulni egy hosszú munkanap után. Vannak, akik pedig így tudnak megküzdeni a szorongásaikkal, érzelmeikkel. Felnőttként tudhatjuk már a mértéket, azt, hogy hogyan hat a testünkre, és hogy milyen helyzetekben mennyit és miért iszunk. De vajon mikor és mit mondunk a gyerekeinknek az alkoholról és mennyi felelősségünk van a jövőbeni alkoholfogyasztási szokásuk kialakulásában?

Az alkoholfogyasztás hatással van arra, hogy hogyan gondolkozunk, és hogyan érzünk… De hogyan beszéljünk minderről egy gyereknek?

Vannak, akik azért isznak alkoholt, mert a baráti társaságban ez a szokás, vannak, akik így tudnak ellazulni egy hosszú munkanap után. Vannak, akik pedig így tudnak megküzdeni a szorongásaikkal, érzelmeikkel. Felnőttként tudhatjuk már a mértéket, azt, hogy hogyan hat a testünkre, és hogy milyen helyzetekben mennyit és miért iszunk. De vajon mikor és mit mondunk a gyerekeinknek az alkoholról és mennyi felelősségünk van a jövőbeni alkoholfogyasztási szokásuk kialakulásában? Vancsura Petra, a Yelon-chat ügyeletvezetőjének tanácsait adjuk közre.

A kamasz alkoholfogyasztása aggodalmakra ad okot

Az alkohol már kis mennyiségben is hatással lehet a szervezetünkre, bár ebben sok tényező bír befolyással (mennyit ettünk korábban, milyen a testfelépítésünk, milyen a genetikánk, milyen mértékben vagyunk hozzászokva). Nehezebben hozunk meg döntéseket ilyenkor, és azt gondoljuk, hogy több mindent tudunk megcsinálni, mintha józanok lennénk. Ha már csak ezeket gondoljuk végig, érezhetjük, hogy egy gyerek vagy kamasz alkoholfogyasztása aggodalmakra ad okot. Az agyi funkciók fejlődésének hosszú folyamata miatt befolyásolhatóbbak és az is fontos számukra, hogy bizonyítsanak a szüleiknek vagy kortársaiknak. Ezért érdemes a gyerek fejlődési szintjének megfelelően beszélgetni az aggályokról és meghallgatni a véleményüket. Hasznos kitérni a fiziológiás hatásokra, a viselkedésben bekövetkező változásokra és az alkalomszerű vagy tartós alkoholfogyasztás veszélyeire.

Beszéljünk róla!

Óvodáskorban, amikor a gyerek figyelme a saját teste működése felé is fordul, el lehet mesélni például, hogy különböző italok hogyan hatnak a testére. Kisiskoláskorban a szabályok, a társadalmi konvenciók betartása és az iskolai teljesítmény kerül a fókuszba, nagy a tudásvágyuk és fontos számukra, hogy megértsék az ok-okozatokat, így már nagyobb részletességgel lehet elmagyarázni az alkoholfogyasztás következményeit. Kamaszkorban a szülő megtalálhatja magában azt a biztonságot nyújtó gondolatot, hogy már nem tudja lal kapcsolatban is legyenek határok: a szülők ne hagyják figyelmen kívül az esetleges alkoholos állapotaikat.

Kamaszkorban sok mindent kipróbálhat a fiatal, feszegeti a határokat

A kutatások kimutatták, hogy a 15 éves kor alatti alkoholfogyasztás káros a gyerek fejlődésére és azt tanácsolják, hogy a lehető legkésőbb fogyasszon először alkoholt, beleértve a kipróbálást is. Kamaszkorban sok mindent kipróbálhat a fiatal, feszegeti a határokat, de a mértéktelen alkoholfogyasztás problémákat jelez. Ebben az esetben érdemes megvizsgálni, hogy mit leplez el az alkohol, milyen nehézségek vannak a családban, a szülő-gyerek kapcsolatban.

Már régóta lehet tudni, hogy az alkohol is olyan szer, ami neurokémiai változásokat okoz az agyban, hasonlóan más drogokhoz. Az amerikai Milkman pszichológusprofesszor mutatott rá arra, hogy ezeket az agyban bekövetkező változásokat élmények útján is el lehet érni. Így hozta létre Amerikában, majd később Izlandon is segített megalkotni egy fiataloknak szóló programot, ahol sporttevékenységeket, művészeti és zenei foglalkozásokat tartó klubokat alapítottak, amik alternatívákat nyújtanak az alkohol- és drogfogyasztással szemben, illetve megadják a fiataloknak a valahova tartozás érzését.

Forrás: www.hintalovon.hu


Így alakíthatsz ki egészséges testképet a gyerekben


A gyerek testképének kialakulásában nem meglepő módon jelentős szerepet játszik a családi minta, a szülői hozzáállás. Természetesen a társadalmi tényezők jelentősége sem elvitatható.

Számos kutatás bizonyítja, hogy az, hogy egy gyereknek milyen testkép alakul ki, elsődlegesen a családja befolyásolja. Ez sok mindent magába foglal: a testünkről való érzéseinket, az attitűdöket, a testünkről folytatott beszélgetéseket vagy azt, ahogyan a gyerek testéről kommunikálunk – mutatott rá Amy Slater, a bristoli University of the West of England munkatársa. Természetesen a társadalmi minták és tényezők is fontosak, de a szülők a testről kialakított pozitív vagy negatív üzenetei nagyon lényegesek a gyerek korai éveiben.

Fontos, hogy pozitív testképet próbáljunk kialakítani gyermekeinkben, hiszen tudjuk, hogy a pozitív testkép magasabb önértékeléssel jár, míg a negatív testkép csökkent az önbecsüléshez, depresszióhoz, evészavarokhoz, rosszabb teljesítményhez vezet – mondja Slater.

Az egészséges testkép kialakításához a HuffPost szakértők véleményét kérdezte, mire figyeljenek a szülők:

Száműzd a negatív megnyilvánulásokat a testről

Renee Engeln, a Northwestern Egyetem pszichológiai professzora arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyerekek abból tanulják meg, hogyan gondolkodjanak a testükről, ahogyan a körülöttük lévő felnőttektől hallják. Ha csak negatív megnyilvánulásokat hallanak, mindig a probléma jelenik meg a testtel kapcsolatban, akkor ők is erre fognak összpontosítani és azt tanulják meg, hogy a testük soha nem lehet elég jó. De ne csupán a saját testünk ócsárlását hagyjuk abba, hanem a másik emberét is: ha folyamatosan megjegyzéseket teszünk mások testére, akkor könnyen kerülhet a gyerek olyan helyzetbe, amikor a tükör előtt állva ugyanezeket a kritikákat fogalmazza meg magával kapcsolatban.

Figyeljünk tehát arra, hogyan beszélünk a súlyunkról, a testméretünkről a gyerekek előtt. Ne mondogassuk azt, hogy “olyan kövér vagyok”, vagy “bárcsak nekem is olyan testem lenne, mint X-nek”.

Beszélj pozitívan

A káros üzeneteket helyettesítsük pozitívokkal. Mire gondolunk? Meg kell adnunk magunknak annak a lehetőségét, hogy jól érezzük magunkat a testünkben, függetlenül attól, hogy milyen alakunk van, hány kilók vagyunk. Minden test pont úgy jó, ahogy van, a tied is, a gyerekedé is.

Vannak fontosabb dolgok is, mint a testünk

Ne ez legyen a fő téma. Nem a testünk, a kinézetünk határoz meg bennünket és másokat sem, hanem a cselekedeteink. Ez egy fontos üzenet a gyerekeknek. Fontos, hogy inkább úgy beszéljünk másokról, hogy kiemeljük a pozitív tulajdonságaikat, például, hogy milyen jó barát, ahelyett, hogy a megjelenéséről beszélgetnénk.

A test változik és ez természetes

Persze nem kell lepleznünk sem, ha például felszedtünk pár kilót, de nem mindegy, hogy ez panaszkodásként vagy az élet velejárójaként jelenik meg a gyerek előtt. Beszélhetünk nekik arról is, hogy a testünk folyamatos változásban van, tiszteljük a testünket minden korszakában.

Éljünk egészségesen

A szülők sokat aggódnak a gyerekeik étkezési szokásai miatt, vagy amiatt, mert sokat ülnek a gépnél és keveset mozognak. Ezt sokszor úgy kommunikálják, hogy kritizálják a gyerek súlyát vagy megjelenését, de ez visszaüthet. Ahelyett, hogy ezt tennénk, inkább mutassunk jó példát, együnk egészségesen, mozogjunk, teremtsünk olyan környezetet, ami a család minden tagjának egészségere szolgál. Nagyobb valószínűséggel él a gyerek egészségesen, ha otthon is ezt látja, ha ez a minta.

Az, hogy a szülők hogyan beszélnek az ételekről, az egészségről és a fizikai aktivitásról ugyanolyan káros lehet a gyermek testképének kialakulásában, mintha a testsúlyról vagy az alakról nyilatkoznának negatívan. A hangsúlyt arra kéne fektetni, hogy a testmozgás nagyszerű például stresszoldásra is. Nem amiatt kel mozogni, sportolni, hogy ideális legyen a testsúlyunk, hanem amiatt, mert mozogni jó dolog. Ha így szocializálódik egy gyerek, akkor jó eséllyel egész életében szívesen fog mozogni, bűntudat nélkül.

Ne engedd a testszégyenítést

Nem elég, ha otthon elfogadás van, hiszen jó eséllyel fog találkozni a gyerek más közegben negatív megjegyzésekkel. Soha ne hagyjuk szó nélkül a testszégyenítést, akkor sem, ha az iskolában történik és akkor sem, ha valamely családtag teszi. Magyarázzuk el a gyereknek, hogy nem szabad hagyni és nem kell elviselni a testszégyenítést, a súlyunkkal, alakunkkal, kinézetünkkel való ugratást, megjegyzéseket.

Légy figyelmes a társadalmi jelenségekre is

Lehet, hogy otthon helyesen értelmezitek a testtel kapcsolatos témákat, de a divat- és szépségipar, a tömegtájékoztatás, a reklámok mind a vékony testalkatokat preferálják és nyilván ez is hatással van a gyerekre. Gondoljuk át, milyen tartalmakkal találkozik a gyerek, milyen médiatartalmakat fogyaszt. Beszéljünk ezekről és szerezzünk be néhány test-pozitív könyvet.

Az egészséges testkép kialakulásának előfeltétele a mások és önmagunk tisztelete, a sokszínűség elfogadása. Fontos tudniuk, hogy lehet, hogy valakinek eltér a teste (súlya, magassága, formája) az átlagostól, de sikeres, közösségépítő, ambiciózus, tehetséges, kedves, stb. tulajdonságai vannak – és csak ez számít, nem az, hogy néz ki. Sokfélék vagyunk, és a sokszínűség megtanítja a gyerekeket arra, hogy ezt értékeljék. Ahelyett, hogy ítélkeznénk mások és önmagunk felett, értékelnünk kéne, hogy olyanok vagyunk amilyenek. Ez nem könnyű feladat, hiszen nem így szocializálódtunk, de egy kis gyakorlással egy elfogadóbb világot építhetünk.

Forrás: www.gyerekszoba.hu


Hozzátáplálás

Mivel minden kisgyermeket egyedi fejlődés jellemez, az életkoron kívül számos olyan jelre is felfigyelhetsz, amelyek azt jelenthetik, hogy babád készen áll a szilárd ételek kóstolására.
Viszont a táplálkozás nem csak a megfelelő energia- és tápanyagbevitelről szól, hanem arról is, hogy a babát új ingerek érik, mely által fejlődik az emésztőrendszere, agya, immunrendszere, csontjai, izomzata is.


 

 

 

 

 

 

 

Lehetnek kérdéseink: Mikor kezdjük el? Hogyan egyen a baba? Mit, mikor adjunk neki?
A gyerekek számára készített ételek alapanyagait, főleg a leveles- és gyökérzöldségeket nagy odafigyeléssel kell kiválasztani. Lehetőleg bio gazdálkodásból származókat válassz! 

Vendégünk Fehérné Varga Orsi HiPP tanácsadó.   

A programra szeretettel várunk minden érdeklődőt a Nyíregyházi Babaklubba!

Helyszín: Nyíregyházi Babaklub, Sóstó Fürdő u. 29/5.

Időpont: 2024.05.17 péntek  / 10:30-12:30/


FIGYELEM! Útfelújítás zajlik a Fürdő utcában. Nem tudtok ott parkolni. 

Kérjük a Krúdy Hotel előtti parkolóból sétáljatok be a Nyíregyházi babaklubba! Köszönjük!

Hogyan tápláljuk a babákat?

Ideális esetben a babának hosszú ideig elég az anyatej, más táplálékra nincs szüksége. Mit és mikor érdemes bevezetni a baba étrendjébe, milyen ízeket kóstoljon meg először? Mire figyeljünk az új ételek kipróbálásánál? 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

Néhány szó az anyatejről

Életük első hónapjaiban az elsődleges és egyetlen táplálék az anyatej. Számos előnye közül a legfontosabb, hogy a tápanyagokat a megfelelő mennyiségben, arányban, minőségben, hőmérsékleten tartalmazza a baba számára, könnyen elérhető, és élelmiszerbiztonsági szempontból a legkedvezőbb. Különféle immunanyagokat, gyulladásgátló anyagokat is tartalmaz. Az anyatej még a szoptatás befejezése után évekkel is bizonyos fokú védettséget biztosít a gyermeknek egyes betegségek ellen. A csecsemőkorban kizárólag szoptatással táplált gyermekek cukor- és zsíranyagcseréjére az anyatej igen jó hatással van. Ez jelentősen csökkenti a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, különösen a nőknél. A kizárólag szoptatással történő táplálás védelmet nyújt a gyerekkori cukorbetegséggel szemben.

A tápszeres táplálás

Ha valamilyen oknál fogva az anyatejes táplálásra még sincs lehetőség, akkor anyatejpótló tápszerre van a babának szüksége. A tápszereket tehéntejből készítik, de összetételüket úgy módosítják, hogy minél inkább hasonlítsanak az anyatejhez. Így az könnyen emészthetővé válik a baba számára. Ezért fontos, hogy az első életévben kerüljük a tehéntej adását, amennyiben nem megoldható az anyatej adása, válasszuk az orvos, ill. a védőnő által javasolt tápszereket.

Igen gyakran a HA vagyis hipoallergén változatot javasolja az orvos, mert egyre több családban magas az allergiára való hajlam. A HA tápszerek ún. hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjéket, ezzel is csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát. Ezen tápszerek mindegyike csak receptre kapható. Előállításuk szigorúan szabályozott, ezért a különböző gyártók termékei csak minimális mértékben térnek el egymástól.

A már kialakult tehéntejfehérje allergiában az orvos gyógytápszert ír elő. Szójatápszer adása az első 6 hónapban nem ajánlott, később fogyasztható, de a szójafehérje is allergiát okozhat az esetek egy részében. Sokat bukó, ill. refluxos babák számára készülnek a sűrűbb állagú tápszerek, amelyek nehezebben távoznak a gyomorból. Fontos, hogy csak szükség esetén igya ezt a baba, hogy feleslegesen ne terheljük az emésztését.

A tápszeres táplálásnál nagyon fontos, hogy tartsuk be a tápszer csomagolásán feltűntetett elkészítési utasítást. Tehát a megfelelő higításban adjuk a tápszert, mindig felforralt, majd lehűtött vízben készítsük el. Legjobb mindig frissen kínálni a babának, a korának megfelelő lyukméretű cumisüvegben. Szobahőmérsékleten maximum 2 órát tarthatjuk a tápszert, de hűtőben se tároljuk 24 óránál tovább.

Mennyiségek

Egy újszülött kb. 3 óránként eszik, azaz eleinte naponta akár nyolcszor is, majd az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik. Az élet első 3 hónapjában a csecsemő a testsúlya kb. 15%-ának megfelelő mennyiségű anyatejet fogyaszt naponta. Ez a mennyiség fokozatosan csökken. Az étkezések száma 6 hónapos korra naponta kb. 5-6, majd később 5 legyen, az egyszeri adag pedig kb. 200-250 ml.

Elválasztás, hozzátáplálás

Amikor az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő az optimális súlygyarapodás eléréséhez, a csecsemő étrendjébe kalóriában és összetételében más táplálékot kell beiktatni.

A szoptatott csecsemőknél 6 hónapos kortól javasolt a hozzátáplálás elkezdése, míg tápszerrel táplált babák esetében hamarabb, már 4 hónapos korukban megkezdhetjük a kiegészítő táplálást.

A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen eltérőek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem annak kiegészítését!

Mit?

Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljuk adni, ilyen az alma, az őszibarack, a banán, majd a későbbiekben a meggy és a cseresznye. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin felszabadulását kiváltó gyümölcsöket (epret, málnát, kivit, ribizlit, szedret, egrest, áfonyát).

Zöldségek és főzelékfélék közül először a burgonya, a sárgarépa, a sütőtök és a cékla kerüljön sorra. Ha a baba a gyümölcsök után nem fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket. Az új ételek bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és zöldségektől is.

A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén a már megismert zöldségekhez elkezdhetünk keverni húst is. Kezdetben soványabb csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne adjunk.

A hatodik hónap végén (kb. 1 hónappal azután, hogy elkezdtük a hozzátáplálást) elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek, valamint rizs és kukoricapelyhek adását. Családi anamnézis figyelembevételével, vagyis ha már van lisztérzékeny a családban, akkor a védőnő, ill. az orvos dönthet úgy, hogy később történjen meg ezen ételcsoport bevezetése, ill. jobban odafigyelnek az esetleges tünetekre. Kísérletek bizonyítják, hogy azoknál a babáknál, akik még szopiztak a gluténtartalmú ételek bevezetésekor, kisebb számban alakult ki lisztérzékenység. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek tápanyagtartalmát is.


A hetedik hónapban bevezethetjük a körtét, a cukkinit, a salátát, a brokkolit, a fehérrépát, a paszternákot, a tököt, a kelbimbót és a passzírozott zöldborsót. Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy kiskanál étolajjal dúsíthatjuk. Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre, petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.

A nyolcadik hónaptól szilvával, ringlóval, sárgabarackkal, görögdinnyével, sárgadinnyével és cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök sorát. A zöldségek és főzelékfélék közül a karalábé, a kelkáposzta, a karfiol, a zöldborsó és a csicsóka bevezetése kezdődhet meg. Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.

Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet.

A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök mellé kiegészítésként. Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a babának.

A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot. A fűszerek közül bazsalikommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, borsmentával, citromfűvel és lestyánnal ízesíthetünk.

Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék), az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket (babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.

Hogyan?

Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert az új étel allergiát válthat ki, ha ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.

A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mert ha esetleg emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e allergiás reakciót: kiütéseket (elsősorban a száj körül, a hason és a háton), hasfájást és szélgörcsöket.

Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.

Folyadékpótlás

A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben - lázas állapotokban, meleg nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén - pluszfolyadékot kell kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a gyermektea a legalkalmasabb.

Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet, mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!

Ételkészítési eljárások

Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban, sütőzacskóban).

Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.

A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és a gyümölcsök pépesítéséhez használhatunk almareszelőt, szitát, botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre.

Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük, daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.

Ne adjunk a babának:

  • egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
  • nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
  • csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.

A csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.

 

 

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu -Fábiánné Susán Szilvia

 

 

 

 

 

 

 

 

Fésűs Éva: Májusi mese



Dönci, az icipici sün gondterhelten ballagott a májusi napsütésben. Jobbról is, balról is virágok mosolyogtak, gyíkocska ragyogó szeme csillant, és fénylett a bogarak fekete háta, amint a fűszálakon hintáztak. 

Mindenütt fény – csak a sün orra alatt árnyék. 

Mert lógatta, bizony! Annyira lelógatta, hogy Brekuci, a kis levelibéka rákiáltott a fűzfaágról:

– Vigyázz, hékás, mert belebotlasz az orrodba!

– Nem vagyok hékás, hanem idei sün! – borzolta fel magát Dönci.

– Le-he-tet-len! - brekegett mókásan Brekuci. – Idei sünnek még nem lehet ekkora bánata.

– Nekem van! – mondta Dönci komoran.

Erre már odaugrott mellé a barátságos kis béka, és együttérzően tudakolta:

– Hol szerezted?

– Útközben.

– Rettenetes!

– Az bizony. És most nem tudom, mit tegyek.

– Oszd meg velem.

– Mit?

– Hát a bánatodat. Akkor neked csak a fele marad.

– Jó, de attól még nem lesz meglepetése a mamámnak. Brekucinak felragyogott a szeme:

– Ó, hát te ilyesmiben sántikálsz?

– Nem sántikálok, hanem egész rendesen ballagok.

– Jaj, hát ez csak amolyan szólásmondás! Meglepetésen töröd a fejed, igaz?

– Már nem töröm. Már kitaláltam.

– Akkor meg mi a baj?

– Mégsincs meglepetés.

– Ez érdekes!

– Nem érdekes; ez borzasztóan szomorú – mondta az icipici sün, nagyon elszontyolodva. – Pedig volt öt szem ropogós májusi cseresznyém!

– Hol vetted?

– Rigó bácsinál.

– Finom ajándék!

– Én is azt hittem. Ahány csiga csak volt a zsebemben, mind odaadtam érte. Feltűztem őket a tüskéimre, és igyekeztem hazafelé, amikor szembejött velem egy nyúl. Megállt, és azt mondta:

– A cseresznye mindig kukacos. Sokkal jobb a hónapos retek.

– És te?

– Bementem a mezei önkiszolgálóba, és elcseréltem a cseresznyét hónapos retekre.

– Ezért búsulsz? Hiszen annak is biztosan örülni fog az anyukád.

– Nem fog, mert aztán találkoztam egy egérrel. Az is megállt, nézte, hogy mit viszek, és megcsóválta a fejét.

– Minden retek pudvás! Százszor jobb a tavalyi dió!

– Szerencsére ott ugrált a közelben egy mókus, aki még sohasem kóstolt retket, és szívesen cserélt velem.

– És hol a dió?

– Találkoztam egy borzzal is. Megállt, és nagyon komolyan intett: – Fiacskám, jegyezd meg, hogy a tavalyi dió mind avas. Egy fürjecsketojás sokkal többet ér!

– Fogtam hát, s elcseréltem a diót a sarki menyétnél egy fürjtojásra.

– Itt az icipici sünnek már kezdett lefelé görbülni a szája.

– Kivel találkoztál még? – sürgette Brekuci.

– A rókával! – bökte ki Dönci.

– Csak nem bántott a beste?

– Dehogy! Nagyon barátságos volt. Azt mondta, okos süngyerek vagyok, de mielőtt átadom, jól nézzem meg, hogy nem záp-e belül ez a fürjtojás.

– No és?

– Megnéztem! – bőgte el magát az icipici sün. – És most már semmit sem tudok venni az anyukámnak helyette, mert egy fia apró csiga sem maradt a zsebemben!

– Ne sírj, no! – vigasztalta Brekuc. – Ajándékot nemcsak vásárolni lehet, hanem készíteni is.

– Miből?

– Például fűből és szalmaszálból. Mindjárt megmutatom, hogyan kell belőlük kosárkát fonni.

Leült egy békarokka tövében, és munkához látott. Dönci csak nézte, nézte, és egyre jobban felderült a képe.

– Taníts meg rá engem is! – ujjongott. – Hadd csináljam én is!

Brekuci hagyta, és ha a pici sün ügyetlenkedett, türelmesen kibogozta a fűcsomót, kijavította a hibát. Olyan szorgalmasak voltak, hogy déli harangvirág-kondulásra elkészült két takaros, kerek kosárka.

– De szépek! – lelkendezett Dönci. – A mamám biztosan nagyon fog örülni. Köszönöm, hogy segítettél, Berci, de mondd csak, miért csináltunk két kosarat?

Brekucinak örömében fülig ért a szája, úgy válaszolta:

– Mert én is szerzek meglepetést az én anyukámnak!

– Érdekes – mondta az icipici sün –, én eddig mindig csak az enyémre gondoltam, de akkor most a te anyukád kosarát is teleszedem virággal!

Forrás: www.waldorfart.com