Ideális esetben a babának hosszú ideig elég az anyatej, más táplálékra nincs szüksége. Mit és mikor érdemes bevezetni a baba étrendjébe, milyen ízeket kóstoljon meg először? Mire figyeljünk az új ételek kipróbálásánál?
Néhány szó az anyatejről
Életük első hónapjaiban az elsődleges és egyetlen táplálék az anyatej.
Számos előnye közül a legfontosabb, hogy a tápanyagokat a megfelelő
mennyiségben, arányban, minőségben, hőmérsékleten tartalmazza a baba
számára, könnyen elérhető, és élelmiszerbiztonsági szempontból a
legkedvezőbb. Különféle immunanyagokat, gyulladásgátló anyagokat is
tartalmaz. Az anyatej még a szoptatás befejezése után évekkel is
bizonyos fokú védettséget biztosít a gyermeknek egyes betegségek ellen. A
csecsemőkorban kizárólag szoptatással táplált gyermekek cukor- és
zsíranyagcseréjére az anyatej igen jó hatással van. Ez jelentősen
csökkenti a felnőttkori szív- és érrendszeri betegségek kockázatát,
különösen a nőknél. A kizárólag szoptatással történő táplálás védelmet
nyújt a gyerekkori cukorbetegséggel szemben.
A tápszeres táplálás
Ha valamilyen oknál fogva az anyatejes táplálásra még sincs lehetőség,
akkor anyatejpótló tápszerre van a babának szüksége. A tápszereket
tehéntejből készítik, de összetételüket úgy módosítják, hogy minél
inkább hasonlítsanak az anyatejhez. Így az könnyen emészthetővé válik a
baba számára. Ezért fontos, hogy az első életévben kerüljük a tehéntej
adását, amennyiben nem megoldható az anyatej adása, válasszuk az orvos,
ill. a védőnő által javasolt tápszereket.
Igen gyakran a HA vagyis hipoallergén változatot javasolja az orvos,
mert egyre több családban magas az allergiára való hajlam. A HA
tápszerek ún. hidrolizált formában tartalmazzák a fehérjéket, ezzel is
csökkentve az allergia kialakulásának kockázatát. Ezen tápszerek
mindegyike csak receptre kapható. Előállításuk szigorúan szabályozott,
ezért a különböző gyártók termékei csak minimális mértékben térnek el
egymástól.
A már kialakult tehéntejfehérje allergiában az orvos gyógytápszert ír
elő. Szójatápszer adása az első 6 hónapban nem ajánlott, később
fogyasztható, de a szójafehérje is allergiát okozhat az esetek egy
részében. Sokat bukó, ill. refluxos babák számára készülnek a sűrűbb
állagú tápszerek, amelyek nehezebben távoznak a gyomorból. Fontos, hogy
csak szükség esetén igya ezt a baba, hogy feleslegesen ne terheljük az
emésztését.
A tápszeres táplálásnál nagyon fontos, hogy tartsuk be a tápszer
csomagolásán feltűntetett elkészítési utasítást. Tehát a megfelelő
higításban adjuk a tápszert, mindig felforralt, majd lehűtött vízben
készítsük el. Legjobb mindig frissen kínálni a babának, a korának
megfelelő lyukméretű cumisüvegben. Szobahőmérsékleten maximum 2 órát
tarthatjuk a tápszert, de hűtőben se tároljuk 24 óránál tovább.
Mennyiségek
Egy újszülött kb. 3 óránként eszik, azaz eleinte naponta akár nyolcszor
is, majd az evések ritkulnak, a mennyiség pedig fokozatosan növekszik.
Az élet első 3 hónapjában a csecsemő a testsúlya kb. 15%-ának megfelelő
mennyiségű anyatejet fogyaszt naponta. Ez a mennyiség fokozatosan
csökken. Az étkezések száma 6 hónapos korra naponta kb. 5-6, majd később
5 legyen, az egyszeri adag pedig kb. 200-250 ml.
Elválasztás, hozzátáplálás
Amikor az anyatej vagy a tápszer már nem elegendő az optimális
súlygyarapodás eléréséhez, a csecsemő étrendjébe kalóriában és
összetételében más táplálékot kell beiktatni.
A szoptatott csecsemőknél 6 hónapos kortól javasolt a hozzátáplálás
elkezdése, míg tápszerrel táplált babák esetében hamarabb, már 4 hónapos
korukban megkezdhetjük a kiegészítő táplálást.
A korszakhatárok nincsenek kőbe vésve, hiszen a babák igényei igen
eltérőek. Mindenképpen meg kell jegyezni, hogy az új étel bevezetése nem
a szoptatás helyettesítését vagy befejezését jelenti, hanem annak
kiegészítését!
Mit?
Az első ételek általában gyümölcslevek és gyümölcspépek. Ezeket a baba
szívesebben fogadja el édes ízük miatt, mint a főzelékféléket. Kezdetben
a legsemlegesebb ízű, könnyen emészthető gyümölcsöket próbáljuk adni,
ilyen az alma, az őszibarack, a banán, majd a későbbiekben a meggy és a
cseresznye. Kerüljük az apró magvas, nehezen tisztítható, hisztamin
felszabadulását kiváltó gyümölcsöket (epret, málnát, kivit, ribizlit,
szedret, egrest, áfonyát).
Zöldségek és főzelékfélék közül először a burgonya, a sárgarépa, a
sütőtök és a cékla kerüljön sorra. Ha a baba a gyümölcsök után nem
fogadja el a kevésbé édes ízű főzelékféléket, a gyümölcsöket keverjük
össze a főzelékfélékkel, majd fokozatosan csökkentsük a gyümölcsök
arányát, míg el nem fogadja a baba magában a főzeléket. Az új ételek
bevezetésének sorrendje mindig függ az idénygyümölcsöktől és
zöldségektől is.
A vashiány kialakulásának megelőzése végett a hatodik hónap végén a már
megismert zöldségekhez elkezdhetünk keverni húst is. Kezdetben soványabb
csirkehúst, majd sertéshúst adjunk. Húskészítményt, felvágottat ne
adjunk.
A hatodik hónap végén (kb. 1 hónappal azután, hogy elkezdtük a
hozzátáplálást) elkezdhetjük a gluténtartalmú kásák és tejpépek,
valamint rizs és kukoricapelyhek adását. Családi anamnézis
figyelembevételével, vagyis ha már van lisztérzékeny a családban, akkor a
védőnő, ill. az orvos dönthet úgy, hogy később történjen meg ezen
ételcsoport bevezetése, ill. jobban odafigyelnek az esetleges tünetekre.
Kísérletek bizonyítják, hogy azoknál a babáknál, akik még szopiztak a
gluténtartalmú ételek bevezetésekor, kisebb számban alakult ki
lisztérzékenység. A gyümölcspépeket reszelt babapiskótával, keksszel
vagy rizzsel dúsíthatjuk, így növelhetjük a babadesszertek
tápanyagtartalmát is.
A hetedik hónapban bevezethetjük a körtét, a cukkinit, a salátát, a
brokkolit, a fehérrépát, a paszternákot, a tököt, a kelbimbót és a
passzírozott zöldborsót. Májat hetente egyszer adhatunk, legjobb a
csirkemáj. Az energiaszükséglet kielégítéséhez a főzelékeket egy
kiskanál étolajjal dúsíthatjuk. Sót és cukrot ne használjunk ízesítésre,
petrezselyemmel, kaporral és zellerlevéllel fűszerezzünk.
A nyolcadik hónaptól szilvával, ringlóval, sárgabarackkal,
görögdinnyével, sárgadinnyével és cseresznyével bővíthetjük a gyümölcsök
sorát. A zöldségek és főzelékfélék közül a karalábé, a kelkáposzta, a
karfiol, a zöldborsó és a csicsóka bevezetése kezdődhet meg.
Vöröshagymát és fokhagymát is használhatunk sütve vagy főzve.
Húsok közül bevezethetjük a marhahúst. Tojást allergizáló tulajdonsága
miatt nyolc hónapos kor előtt ne adjunk, s utána is csak a főtt sárgáját
adjuk. A tojásfehérje egyéves kor után következhet.
A tej és tejtermékek közül, ha a családban nem fordult elő allergiás
betegség, a kefirt, a natúr joghurtot, a túrót és a sajtot nyolc hónapos
kortól adhatjuk a babának kis mennyiségben, főzelékek vagy gyümölcsök
mellé kiegészítésként. Tejet szintén csak egyéves kor után adjunk a
babának.
A gabonafélék közül zabbal, árpával és rozzsal bővíthetjük a választékot. A fűszerek közül bazsalikommal, kakukkfűvel, borsikafűvel, borsmentával, citromfűvel és lestyánnal ízesíthetünk.
Egyéves kor után ajánlott bevezetni a savas gyümölcsöket (citrusfélék),
az apró magvas bogyósokat (málnát, epret, ribizlit, kivit stb.), a
nyers, lereszelt zöldségeket (uborkát, paprikát, retket), a hüvelyeseket
(babot, feles borsót, csicseriborsót stb.), a csemegekukoricát, a
gombát, a darált diót, mogyorót, mandulát, tökmagot és napraforgómagot, a
tehéntejet, a juhtúrót és a juhsajtot. A kakaó, a malátakávé, a méz, a
gyógytea és a gyümölcstea szintén várhat az első év betöltéséig.
Hogyan?
Kezdetben lé formájában, szoptatás után tizenöt–harminc perccel, egy-két
kiskanállal kóstoltassuk meg a babával az új ízeket, majd a következő
napon négy kanállal kínáljuk a kicsit, s fokozatosan növeljük a
mennyiséget egy teljes adaggá. Fő a fokozatosság! Egyszerre csak egy új
élelmi anyaggal próbálkozzunk, mert az új étel allergiát válthat ki, ha
ilyesmi előfordul, az ok könnyen azonosítható.
A bevezetésre a délelőtti órákban kerüljön sor, mert ha esetleg
emésztési problémák jelennek meg, nem az éjszakai órákban nehezítik meg a
baba és a család életét. Mindenképpen figyeljük, hogy nem észlelünk-e
allergiás reakciót: kiütéseket (elsősorban a száj körül, a hason és a
háton), hasfájást és szélgörcsöket.
Próbáljuk meg mindennap ugyanabban az időpontban kínálni az új ételt.
Folyadékpótlás
A jól szopó csecsemőnek, amíg csak anyatejet kap, nincs szüksége
folyadékkiegészítésre. Kivételes esetekben - lázas állapotokban, meleg
nyári hónapokban, hasmenés és hányás esetén - pluszfolyadékot kell
kapjon. Tápszeres babáknál is pótolni kell a folyadékot. Erre a célra a
forralt, lehűtött víz, a babavíz, az ízesítetlen kamillatea és a
gyermektea a legalkalmasabb.
Ne adjunk a babának egyéves kor alatt csapvizet, ásványvizet, kútvizet,
mézzel ízesített teát és gyümölcsteát, de egyéves kor után is
tartózkodjunk a szénsavas üdítőitaloktól és a túlcukrozott teáktól!
Ételkészítési eljárások
Elkészítési műveletek közül kezdetben a főzést részesítsük előnyben. Ez
lehet vízben vagy gőzben főzés, majd bevezethetjük a párolást, végül a
kíméletesebb sütési eljárásokat (cserépedényben, teflonban,
sütőzacskóban).
Az első időszakban a főzelékeket önmagával vagy burgonyával sűrítsük, s
anyatejjel, forralt vízzel vagy főzővízzel hígítsuk mézsűrűségűvé.
A kezdeti ételek állaga lé, püré és pép legyen, mivel a babának reflexes
a nyelése, s ez fokozatosan válik tudatos tevékenységgé. A zöldségek és
a gyümölcsök pépesítéséhez használhatunk almareszelőt, szitát,
botmixert vagy turmixgépet. Ha a babának már kibújtak a fogai, a
pépesítésről áttérhetünk a villával való összetörésre.
Az a legmegfelelőbb, ha kezdetben megfőzzük a húsokat, majd pürésítjük,
daráljuk és így adagoljuk az elkészített főzelékbe. Később készíthetünk
belőlük krémet, pástétomot, felfújtat, pudingot és vagdaltat is.
Ne adjunk a babának:
- egész diót, mogyorót, cukorkát stb., mert félrenyelheti,
- nyers tojást vagy húst tartalmazó ételeket,
- csípős, erősen fűszerezett vagy zsíros ételeket.
A csecsemők szükségleteit a kellően változatos, helyesen összeállított, vegyes étrend fedezi a legjobban.
Forrás: https://www.csaladinet.hu -Fábiánné Susán Szilvia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése