Teljesen kiborul, ha veszít a játékban, mindent a földhöz vág, hisztizik. De hatalmas kudarcként éli meg azt is, ha valamit nagyon szeretne egyedül megcsinálni, de az nem sikerül. Például bekötni a cipőfűzőjét. Ha már Neked is terhes az állandó kiborulás, akkor olvasd el, hogyan tudsz segíteni neki abban, hogy jobban kezelje a veszteséget! Szalai Katalin klinikai szakpszichológus tanácsai következnek.
Gondoljunk csak bele, milyen érzés nekünk felnőtteknek, amikor nem vesznek fel minket álmaink munkahelyére, vagy megbukunk a KRESZ vizsgán. Gyakran kerülünk versenyhelyzetbe az életben, és ez alól a gyerekek sem kivételek. Persze mi nem problémázunk azon, hogy ki nyert a társasjátékban, Nekik azonban ez felér egy akkora tragédiával, mint hogy nem minket választottak az állásra.
Sikerorientált világ
Olyan világban élünk, ahol mindenki nagyon sikeresnek tűnik. Szalai Katalin klinikai szakpszichológus felhívja a figyelmet arra, hogy a közösségi média tele van olyan fotókkal és bejegyzésekkel, amelyek mind azt tükrözik rólunk, hogy tökéletes az életünk. Ez pedig óriási nyomást gyakorol a gyerekeinkre is.
"Természetellenesen gyönyörűnek, gondtalan, tengernyi idővel rendelkező sikeres anyáknak tűnünk. Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy a gyerekünknek is rendkívül ügyesnek és sikeresnek kell lennie.” – mondja a szakértő. Hozzáteszi, hogy az ilyen szülők gyereke nehezebben válik érett személyiséggé, vagyis nehezebben tanulja meg kezelni a kudarcot is.
Mikor tanulunk meg veszíteni?
A pszichológus azt mondja, hogy 6 év alatti gyerekek még nem tudnak veszíteni. 6 éves kor körül alakul ki a gyerekeknél egyfajta belső igény a szabálykövetésre. "Általában nagycsoportos korukban kezdenek el arra árulkodni, hogy a másik csal: ez egy jó jel, azt jelenti, hogy el tudja fogadni, hogy vannak szabályok, és azt is, hogy nem győzhet mindig ő.”
Annak a fájdalmát, ha igazságosan veszít, azt elviseli, de azt már nem, hogy a másik csalással nyerjen, amikor ő nyerhetett volna.
A pszichológus tanácsai
1. Ha 6 év alatti, akkor nyugodtan csalj a gyerek javára!
A pszichológus szerint egyáltalán nem probléma ha kisebb gyereknél csalunk, hogy ő nyerhessen. A játék számára öröm kell, hogy legyen, ezért a gyerek úgy fog tenni, mintha nem venné észre a csalást és örül majd a győzelemnek.
2. Együttműködő játékok versengők helyett
Ha nagyon nehezen viseli a veszteséget és rendszeresen sír vagy csapkod ilyenkor, akkor érdemes átmenetileg olyan játékokat játszani, amelyekben nem kell versenyezni a másikkal.
3. Játék után beszéljétek át az érzéseiteket!
Beszélgessetek sokat arról, hogy hogy zajlott a játék, a játék mely pontján milyen érzések kavarogtak benne. A negatív érzéseket próbáljuk meg feloldani. Sokat segíthet az is, ha olyan mesét mondunk, amiben hasonló szituációba kerül a főszereplő.
4. A játék a lényeg!
Próbáld meg elmagyarázni, hogy nem az számít, hogy ki nyert és ki veszített, hanem az, hogy milyen vidám időtöltés volt ez a játék.
5. Nekünk sem sikerül mindig
Beszéljünk neki arról, hogy milyen kudarcokon mentünk már keresztül és hogy nekünk sem sikerült mindig minden. Főleg nem elsőre. Ha például azért borul ki, mert nem tudja egyedül bekötni a cipőfűzőjét, akkor mondjuk el, hogy se anyának, se apának, se a testvérének nem sikerült elsőre. Biztosítsuk őt arról, hogy segítünk neki és arról is, hogyha nagyobb lesz, akkor sikerülni fog neki egyedül is.
6. Dicsérd meg a próbálkozásait!
Ha még nem tudja bekötni a cipőfűzőjét, de szépen halad és már
legalább be tudja fűzni, vagy a csomó néha már sikerül, akkor dicsérd
meg, hogy milyen ügyesen fejlődött ebben.
7. Sokat kell gyakorolni!
A cipőfűző példánál maradva, ha már nagyobb, 4-5 év körüli a gyerek, akkor mondjuk meg Neki, hogy ahhoz hogy ez sikerüljön, sokat kell gyakorolni. Akár játékosan is megteheti ezt, például egy plüssmacira húzza a cipőjét és azon próbálja bekötni a cipőfűzőt.
Ezért nem tudnak veszíteni a gyerekek
"A gyerekre az örömelv jellemző, vagyis minden vágyát ki szeretné elégíteni, mégpedig a győzelemre való vágyát is, azonnal és korlátlanul. Vagyis azzal sem elégszik meg, ha csak minden második játszmában nyer.”- mondja a szakértő.
Hozzátette, hogy a felnőttre ugyanakkor a realitáselv jellemző. Egy felnőtt képes bizonyos vágyakról lemondani, képes más vágyaikat elhalasztani, és képes beérni kevesebbel is.
Ha egy 6 év alatti gyerek nem tud veszíteni, az Szalai Katalin szerint természetes. Az, hogy hogy reagál erre, az már egy viselkedéses kérdés. Abban kell tehát segíteni a gyereknek, hogyha veszít, vagy valamilyen kudarc éri, akkor ne boruljon ki egyből.
Forrás: https://www.csaladinet.hu-Tóth Nikolett
Képek forrása:
Pixabay, Oleg Magni, Engin Akyurt fotója a Pexels oldaláról
mary904, Myriams-Fotos és sobima képe a Pixabay-en
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése