Megfigyelték, hogy az
alapvetően egészséges emberek, akik otthon térnek nyugovóra vissza tudják
idézni legalább heti egy álmukat. Ezt a kört erősítik a nők és a nyitott
személyiségű emberek. Kiderült, hogy a neurotikus emberek az álomtípusok közül
inkább a rémálmokra emlékeznek vissza. Az
álmok tartalma és minősége nemenként is eltérést mutathat, így történhet
az, hogy a nők (rém)álmaikban inkább verbális agresszióról számolnak be, míg a
férfiak fizikai agresszióról.
Továbbá a rémálmok
gyakorisága attól is függővé válik, hogy az álmodó milyen aktuális fizikai vagy
szellemi állapotban van, milyen az anyagi helyzete és az iskolázottsága.
További álombefolyásoló tényezőként említhetők meg bizonyos gyógyszerek (pl.
antidepresszánsok), vagy a különféle betegségek (pl. a Parkinson-kórban
szenvedő embereknek gyakrabban vannak intenzív rémálmaik). A kutatások egy
figyelemre méltó csoportra is felhívták a figyelmet. Ők a tudatosan álmodó
emberek, akik képesek befolyásolni az álmaik alakulását.
Az álmok szerepéről
számtalan elmélet született. A leghíresebbek közé tartozik Freud azon
elképzelése, hogy az álmokban
tulajdonképpen az egyének tudattalan vágyai jutnak főszerephez - főként
azok, amiket saját maguknak sem szívesen vallanak be, hanem inkább elfojtják
azokat.
Más elméletek szerint a
félelemmel, bűntudattal, szorongással és egyéb nyomasztó érzésekkel körülölelt
rémálmok részleteire jobban emlékszünk. Bár egyelőre még nincs teljes
egyetértés a rémálmok kapcsán, a kutatások arra engednek következtetni, hogy
ezek akkor jelentkeznek, amikor a testünk az emlékek integrálására, a hangulat
szabályozására, és az ébrenléti élmények feldolgozására törekszik - olvashatjuk
a SleepDoctor.com oldalán.
Mark Travers pszichológus
megjegyzi, hogy a rémálmok a valós élet
kihívásaival és az érzelmi konfliktusokkal való megküzdést szolgálják. Két gyakori álomtípust azonosítottak az
emberi tudattal foglalkozó kutatások során, ezek közül az első: az olyan álmok,
amikben üldözik az álmodót, a második pedig a fulladásos álomfajták.
Az üldözéses álmok
esetében, midőn egy vadállat vagy egy ellenség elől menekül az egyén, olyan
evolúciós funkciót tölt be, ami ily módon készíti fel az egyént a valós
életveszélyre. Míg a múltban a fenyegetés gyakran ragadozók vagy ellenség
támadásában öltött testet, addig a modern világban társadalmi vagy érzelmi
kihívásokként nyilvánul meg. A fulladásos rémálmok (pl. álmában víz alá
nyomják, vagy egy zárt térben reked, ahol fogyni kezd a levegő stb.) az
ébrenlét alatt tapasztalt szorongásos és stresszes helyzetek álombeli
forgatókönyvei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése