2021. június 14., hétfő

Ne nevelj tökéletes gyereket!

Minden szülő arra törekszik, hogy a legjobbat biztosítsa a gyereke számára. A legjobb óvodába, iskolába szeretnék íratni, jó környékre költöznek miatta, és a legelismertebb fejlesztő játékokat veszik meg neki, valamint neves tanárokhoz járatják. Természetesen elvárják, hogy a gyerek teljesítsen, ha már ennyi pénzt ölnek bele, ám ezekből a "tökéletes" gyerekekből lesznek később a depressziós felnőttek, akik nem tudnak mit kezdeni az életükkel. 


 

 

 

 

 

 

Persze ez nem szentírás, lehet boldog az a felnőtt is, akitől sok mindent elvártak gyerekkorukban, de sokan szenvednek még évek múltán is. Ez pedig többnyire a szülőknek köszönhető, akik túl sokat várnak el tőlük.

Sok anyuka és apuka szeretné azt, ha a gyermeke tényleg mindenből a legjobbat kapná meg, ám ez nem jelenti azt, hogy a gyermek is erre vágyik. Nem biztos, hogy iskola után még külön fuvolaórára járna, nem biztos, hogy egy olyan bentlakásos iskolába menne szívesen, ahol nem ismer senkit, de anya és apa szerint a legjobb a környéken, valamint az sem biztos, hogy az orvosira jelentkezne, még ha az eredményei kiválóak, akkor sem.

Lehet, hogy Te már az elején eltervezed, hogy milyen jó tanuló lesz, mennyire jól fog majd sportolni, és emellett megeszik majd mindent, amit elé teszel, legyen szó spenótról, tojáslevesről, vagy éppen spárgáról. Ahogy ezt végig gondolod, ugye Te sem gondoltad teljesen komolyan?

Elmondok most valamit: attól, mert a gyermeked kicsit később tanul meg olvasni, még nem vallottál kudarcot szülőként. Attól, mert nem megy neki a foci, még nem Te leszel a legrosszabb anya. Az sem a Te hibád, ha csak rántott húst eszik krumplival, és ki nem állhatja a zöldségeket. Minden egyes gyerek egyéniség, mindegyikük különbözik a másikról, és mindannyian egyedi módon fejlődnek, ezt meg kell értened és el kell fogadnod, még ha nehezedre esik, akkor is.

Ha belehajszolod olyan feladatokba, különórákba, amiket nem akar csinálni, azzal csak neki ártasz. Ha szomorú leszel, mert hazavisz egy hármast, vagy ne adj Isten egy kettest, azzal csak az ő elvárásait növeled magával szemben, ami nem biztos, hogy jó. Próbáld meg minden helyzetben a legjobbat látni, segítsd őt, tanulj vele, éreztesd vele, hogy fontos Neked, és Te mindent azért csinálsz, hogy neki jó legyen.

Nem attól lesz boldog egy gyerek, hogy a legmenőbb ruhákban jár, és nem is attól, hogy a legdrágább játékokat kapja meg. A boldogságának a titka a szülői szeretet, odafigyelés, megbocsátás és a hibáitokból vanó tanulás. Minden gyerek jó valamiben, csak meg kell találnia azt, hogy miben. Ha idő előtt feladja ennek a keresését, akkor bizony szomorúbb jövő elé néz - de akkor is, ha megszállottan kutatja. Segítsd őt az útján, de hagyd, hogy egyedül csinálja. Így meglesz a motivációja is, nem hajszolja senki a tökéletességre, és maga érheti el a kitűzött céljait, amiket ő maga határozott meg. Figyelj az apró mozdulataira, és nyújts neki kezet, ha szüksége van rá. Ez egy jó szülő dolga.

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu-

Indexkép: Benyamin Bohlouli/Unsplash.com

 

 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Ne nevelj tökéletes gyereket!

Minden szülő arra törekszik, hogy a legjobbat biztosítsa a gyereke számára. A legjobb óvodába, iskolába szeretnék íratni, jó környékre költöznek miatta, és a legelismertebb fejlesztő játékokat veszik meg neki, valamint neves tanárokhoz járatják. Természetesen elvárják, hogy a gyerek teljesítsen, ha már ennyi pénzt ölnek bele, ám ezekből a "tökéletes" gyerekekből lesznek később a depressziós felnőttek, akik nem tudnak mit kezdeni az életükkel. 


 

 

 

 

 

 

Persze ez nem szentírás, lehet boldog az a felnőtt is, akitől sok mindent elvártak gyerekkorukban, de sokan szenvednek még évek múltán is. Ez pedig többnyire a szülőknek köszönhető, akik túl sokat várnak el tőlük.

Sok anyuka és apuka szeretné azt, ha a gyermeke tényleg mindenből a legjobbat kapná meg, ám ez nem jelenti azt, hogy a gyermek is erre vágyik. Nem biztos, hogy iskola után még külön fuvolaórára járna, nem biztos, hogy egy olyan bentlakásos iskolába menne szívesen, ahol nem ismer senkit, de anya és apa szerint a legjobb a környéken, valamint az sem biztos, hogy az orvosira jelentkezne, még ha az eredményei kiválóak, akkor sem.

Lehet, hogy Te már az elején eltervezed, hogy milyen jó tanuló lesz, mennyire jól fog majd sportolni, és emellett megeszik majd mindent, amit elé teszel, legyen szó spenótról, tojáslevesről, vagy éppen spárgáról. Ahogy ezt végig gondolod, ugye Te sem gondoltad teljesen komolyan?

Elmondok most valamit: attól, mert a gyermeked kicsit később tanul meg olvasni, még nem vallottál kudarcot szülőként. Attól, mert nem megy neki a foci, még nem Te leszel a legrosszabb anya. Az sem a Te hibád, ha csak rántott húst eszik krumplival, és ki nem állhatja a zöldségeket. Minden egyes gyerek egyéniség, mindegyikük különbözik a másikról, és mindannyian egyedi módon fejlődnek, ezt meg kell értened és el kell fogadnod, még ha nehezedre esik, akkor is.

Ha belehajszolod olyan feladatokba, különórákba, amiket nem akar csinálni, azzal csak neki ártasz. Ha szomorú leszel, mert hazavisz egy hármast, vagy ne adj Isten egy kettest, azzal csak az ő elvárásait növeled magával szemben, ami nem biztos, hogy jó. Próbáld meg minden helyzetben a legjobbat látni, segítsd őt, tanulj vele, éreztesd vele, hogy fontos Neked, és Te mindent azért csinálsz, hogy neki jó legyen.

Nem attól lesz boldog egy gyerek, hogy a legmenőbb ruhákban jár, és nem is attól, hogy a legdrágább játékokat kapja meg. A boldogságának a titka a szülői szeretet, odafigyelés, megbocsátás és a hibáitokból vanó tanulás. Minden gyerek jó valamiben, csak meg kell találnia azt, hogy miben. Ha idő előtt feladja ennek a keresését, akkor bizony szomorúbb jövő elé néz - de akkor is, ha megszállottan kutatja. Segítsd őt az útján, de hagyd, hogy egyedül csinálja. Így meglesz a motivációja is, nem hajszolja senki a tökéletességre, és maga érheti el a kitűzött céljait, amiket ő maga határozott meg. Figyelj az apró mozdulataira, és nyújts neki kezet, ha szüksége van rá. Ez egy jó szülő dolga.

 

Forrás: https://www.csaladinet.hu-

Indexkép: Benyamin Bohlouli/Unsplash.com