2024. július 29., hétfő

Miért jó, ha időnként veszít a gyerek? Így segíthet a szülő a feldolgozásban.


Veszíteni nem jó érzés, ám már gyerekkorban kulcsfontosságú megtanulni, hogyan lehet feldolgozni a kudarcélményeket.

A veszítés feldolgozása nagyban segítheti abban a gyereket, hogy felnőttként is hatékonyan azokat, illetve a hibáit. A szülőknek is nagy szerepe van abban, hogy segítsék gyermekeiket átélni a kudarcélményeiket.

Mindenki a lehető legjobbat szeretné nyújtani gyerekeinek, de néha a jóakarat visszás eredményeket hozhat. Ismert jelenség, hogyha a gyerek kudarcot vall, azt a szülők nemritkán saját kudarcukként élik meg, pedig ez nem jó a szakértő szerint.

Veszíteni tudni kell

Ryan Leak motivációs előadó és tanácsadó szeretné felhívni a figyelmet a kudarc helyes értelmezésére. Szerinte valójában a siker titka maga a kudarc, és a szülők segíthetnek gyermekeiknek jó értelemben átélni a kudarcélményt, hogy fejlődjenek. A  legfontosabb lépés, hogy a szülő megtanulja, hogy nem a gyerek sikereitől vagy bukásaitól függ, hogy ő jól végzi-e a dolgát.

A Stanford Egyetem tanulmánya szerint a szülők felfogása és reakciói a kudarccal kapcsolatban "öröklődnek". Ha egy szülő a bukást a fejlődés lehetőségeként tekintette, akkor a gyerek is ezt a gondolkodásmódot vitte tovább. De ha valaki csak negatív akadályként érzékelte, akkor az rögzült a gyerekben. A picik bizony minden a szülők minden lépését figyelik, a kérdés már csak az, hogy mit mutatunk meg nekik.

A kudarckerülés a modern munkavállalási szokásokban is megjelenik, míg régebben 40-50 évig dolgozott egy ember ugyanazon a munkahelyen, ma már sokkal nagyobb a fluktuáció, a fiatalok álmaik állását hajszolják. Amikor csalódás éri őket, akkor inkább otthagyják munkahelyüket. A jelenséghez hozzátartozik még, hogy sokkal több az összehasonlítási lehetőség is a közösségi médiában, ami befolyásolja a sikerről alkotott képünket. Ez pedig hatással van arra, hogy a szülők milyen elvárásokat fognak támasztani a gyermekeik irányába.

Természetesen semelyik szülő nem szeretné, hogy a gyereke kudarcot valljon. De ha valaki, mondjuk, 25 évesen tapasztalja először, az nagyon megrázó élmény lesz. Egyszerűen nem lehet, sőt nem is szabad megvédeni a gyereket a csalódástól. A helikopterszülők, akik kontrollálni akarják a gyerek minden lépését, különösen hajlamosak erre. Folyamatosan egyengetik az útját, hogy sikeres legyen, így a gyerek valójában problémamegoldó képességek híján nő fel.

Három fontos dolgot sorolt fel a szakértő a kérdéssel kapcsolatban

Fontos értetni a különbséget, hogy legjobbnak lenni és a legjobbat nyújtani nem ugyanaz. Az előbbi szinte lehetetlen cél, akár depresszióhoz is vezethet, az utóbbi pedig kudarcok ellenére is elégedettséggel tölti el az embert.

A veszteséget mindig úgy érdemes kezelni, amiből tanulni, fejlődni lehet.

Jó, ha a gyerekek tudják, hogy a szülők is kudarcot vallanak néha, és hogy ez egyáltalán nem baj, akár még tanulságos történetként is érdemes megosztani velük.

Forrás: www.femina.hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Miért jó, ha időnként veszít a gyerek? Így segíthet a szülő a feldolgozásban.


Veszíteni nem jó érzés, ám már gyerekkorban kulcsfontosságú megtanulni, hogyan lehet feldolgozni a kudarcélményeket.

A veszítés feldolgozása nagyban segítheti abban a gyereket, hogy felnőttként is hatékonyan azokat, illetve a hibáit. A szülőknek is nagy szerepe van abban, hogy segítsék gyermekeiket átélni a kudarcélményeiket.

Mindenki a lehető legjobbat szeretné nyújtani gyerekeinek, de néha a jóakarat visszás eredményeket hozhat. Ismert jelenség, hogyha a gyerek kudarcot vall, azt a szülők nemritkán saját kudarcukként élik meg, pedig ez nem jó a szakértő szerint.

Veszíteni tudni kell

Ryan Leak motivációs előadó és tanácsadó szeretné felhívni a figyelmet a kudarc helyes értelmezésére. Szerinte valójában a siker titka maga a kudarc, és a szülők segíthetnek gyermekeiknek jó értelemben átélni a kudarcélményt, hogy fejlődjenek. A  legfontosabb lépés, hogy a szülő megtanulja, hogy nem a gyerek sikereitől vagy bukásaitól függ, hogy ő jól végzi-e a dolgát.

A Stanford Egyetem tanulmánya szerint a szülők felfogása és reakciói a kudarccal kapcsolatban "öröklődnek". Ha egy szülő a bukást a fejlődés lehetőségeként tekintette, akkor a gyerek is ezt a gondolkodásmódot vitte tovább. De ha valaki csak negatív akadályként érzékelte, akkor az rögzült a gyerekben. A picik bizony minden a szülők minden lépését figyelik, a kérdés már csak az, hogy mit mutatunk meg nekik.

A kudarckerülés a modern munkavállalási szokásokban is megjelenik, míg régebben 40-50 évig dolgozott egy ember ugyanazon a munkahelyen, ma már sokkal nagyobb a fluktuáció, a fiatalok álmaik állását hajszolják. Amikor csalódás éri őket, akkor inkább otthagyják munkahelyüket. A jelenséghez hozzátartozik még, hogy sokkal több az összehasonlítási lehetőség is a közösségi médiában, ami befolyásolja a sikerről alkotott képünket. Ez pedig hatással van arra, hogy a szülők milyen elvárásokat fognak támasztani a gyermekeik irányába.

Természetesen semelyik szülő nem szeretné, hogy a gyereke kudarcot valljon. De ha valaki, mondjuk, 25 évesen tapasztalja először, az nagyon megrázó élmény lesz. Egyszerűen nem lehet, sőt nem is szabad megvédeni a gyereket a csalódástól. A helikopterszülők, akik kontrollálni akarják a gyerek minden lépését, különösen hajlamosak erre. Folyamatosan egyengetik az útját, hogy sikeres legyen, így a gyerek valójában problémamegoldó képességek híján nő fel.

Három fontos dolgot sorolt fel a szakértő a kérdéssel kapcsolatban

Fontos értetni a különbséget, hogy legjobbnak lenni és a legjobbat nyújtani nem ugyanaz. Az előbbi szinte lehetetlen cél, akár depresszióhoz is vezethet, az utóbbi pedig kudarcok ellenére is elégedettséggel tölti el az embert.

A veszteséget mindig úgy érdemes kezelni, amiből tanulni, fejlődni lehet.

Jó, ha a gyerekek tudják, hogy a szülők is kudarcot vallanak néha, és hogy ez egyáltalán nem baj, akár még tanulságos történetként is érdemes megosztani velük.

Forrás: www.femina.hu