Rosszullét a kánikulában – nem elég csak vizet itatni a gyerekkel

Végre itt a nyár, amire már annyira vártunk. A nagy kánikula azonban komoly veszélyekkel járhat, ezért nagyon kell vigyázni a kicsikre - és természetesen magunkra is. Nem elég sok vizet inni, az elvesztett sót is pótolni kell, ugyanis akár vízmérgezést is kaphatunk. De hogy mi a különbség a napszúrás, hőstressz, hőpangás, hőguta, hőkollapszus és hőkimerülés között, abban Dr. Varga Károly gyerekorvos segít eligazodni. Kiderül az is, hogy milyen tünetek jelezhetnek bajt, mikor elegendő a pihenés hűvös helyen, és mikor kell mentőt hívni. 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megelőzés

Mielőtt kitérnénk rá, hogy milyen komoly veszélyekkel járhat a napozás és a kánikula, hangsúlyozzuk, hogy a legtöbbet a megelőzéssel tehetünk. Aranyszabály, hogy 11 és 15 óra között ne menjünk napra. Dr. Varga Károly még az árnyékban való tartózkodást sem javasolja ilyenkor, ugyanis az UV sugarak az árnyékben is elérhetnek minket - igaz, hogy nem akkora mennyiségben, mintha a tűző napon időznénk, de így is veszélyes lehet.

Egy napszúrás vagy bármilyen más betegség a kánikula miatt tönkreteheti az egész nyaralásunkat. Ezért is fontos, hogy megelőzzük a bajt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 PublicDomainPictures képe a Pixabay-en

 

 ”Javaslom, hogy helyezzük előtérbe a reggeli és a délutáni strandolást. Sokszor látom, hogy a család késői kelés és kényelmes reggelizés után, 11 óra körül indul el a strandra, a gyerekek pedig a legnagyobb melegben játszanak a vízben. Ezt mindenképp kerüljük el. A gyerekre adjunk sapkát és könnyű, lenge ruhát, védjük a bőrét naptejjel, és 11-15 óra között ne tartózkodjunk a napon.”

Nyári rosszullétek

A következőkben a kánikula okozta problémákat foglaltuk össze. Mindegyik érintheti a gyerekeket is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anna Armbrust képe a Pixabay-en

 

 

Hőkimerülés

Tünetei: fejfájás, szédülés, magas pulzus.

Hőkimerülés akkor következik be, ha tartós kánikulában vagy nagyobb fizikai terhelés következtében erősen izzadunk. Ilyenkor vízhiány és sóhiány is felléphet.

Hőstressz

Ha a kánikulában folyamatosan izzadunk, akkor nemcsak vízveszteséggel, hanem sóveszteséggel is számolnunk kell.

 ”Nagyon fontos, hogy bár elsősorban vizet kell inni, a folyadékpótlásnak együtt kell járnia sópótlással is, ezért érdemes izotóniás italt is fogyasztani. Az ásványianyag hiány miatt ugyanis ingerlékenység, koncentrációs zavar vagy stressz is kialakulhat” – hívja fel a figyelmet Dr. Varga Károly gyerekorvos.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Anna Armbrust képe a Pixabay-en

 

 Hőkollapszus

Más néven meleg miatti ájulás. Tünetei: émelygés, fülzúgás, esetleg homályos látás, ájulás.

Ebben az esetben az agyi vérkeringés átmeneti zavara ájulást okozhat, ez azonban csak rövid ideig tart. Ha 15 percnél hosszabb ideig áll fent az eszméletvesztés, és más egyéb tünetek is jelentkeznek, például görcsrohamok, akkor azonnal orvoshoz kell vinni a beteget.

Hőpangás

Tünetei: magas pulzus, hányinger, hányás, száraz száj, verejtékezés.

Főleg azokat érintheti, akik nem megfelelő öltözékben tartózkodnak a szabadban a forróságban, a hosszú, zárt ruhában ugyanis könnyen felemelkedhet a hőmérséklet. De komoly fizikai aktivitás, valamint a magas páratartalom is kiválthatja, ilyenkor ugyanis a verejték nem tud elpárologni a bőr felszínéről.

”Ha hőpangása van valakinek, akkor az a legfontosabb, hogy minél előbb árnyékba vagy hűvös szobába kerüljön, és szabaduljon meg a hőleadást akadályozó tényezőktől, például öltözzön át lenge ruhába."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 Pixabay fotója a Pexels oldaláró

 

Hőguta            

Tünetei: verejtékezés hiánya, magas pulzus, testhőmérséklet emelkedése, szédülés, hányinger, hányás, hűvös, sápadt bőr, eszméletvesztés.

Ilyenkor az okozza a bajt, hogy a szervezet nem tudja levezetni a hőt. Súlyos, akár életveszélyes is lehet, ezért azonnal orvoshoz kell fordulni, ha valakin ezeket a tüneteket tapasztaljuk!

Vízmérgezés

Tünetei: szédülés, kimerültség, izomgyengeség, súlyosabb esetben eszméletvesztés, kóma.

Ha hirtelen túl nagy mennyiségű vizet fogyasztunk, akkor felborulhat a szervezet nátriumháztartása. Ilyenkor alakul ki a vízmérgezés.

Napszúrás

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Anna Armbrust képe a Pixabay-en

 

A napszúrás általában rövid ideig tart és jellemzően nem lesz komoly következménye, mégis tönkreteheti a nyaralásunkat, ezért nem árt megelőzni. Ha közvetlen napsütésnek van kitéve a fejünk, akkor túlmelegszik az agyunk - ez történik napszúrás esetén.

A gyerekorvos szerint az alábbi tünetek árulkodnak a napszúrásról:

• száraz, forró bőr
• magas pulzus
• hányinger, hányás
• fényérzékenység
• fejfájás
• gyengeség
• hőemelkedés vagy láz
• súlyosabb esetben eszméletvesztés

Így védekezz a napszúrás ellen!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

cottonbro fotója a Pexels oldaláról

 

 

Érdemes megfogadni a gyerekorvos javaslatait:

• tartózkodjunk hűvös helyen,
• ne közvetlenül a légkondicionáló alatt pihenjünk, érdemes egy másik szobába átmenni ilyenkor és fokozatosan hűteni a lakást,
• lenge ruhát viseljünk,
• gyerekeknek is adhatunk fájdalomcsillapítót,
• pótoljuk az elvesztett vizet és sót, akár izotóniás itallal,
• tehetünk hideg borogatást a homlokunkra vagy akár a végtagjainkra is,
• pihenjünk sokat.

”Hányás után egy órán keresztül pihentetni kell a gyomrot, utána pedig el kell kezdeni hűvös folyadékot inni óvatosan, egy-egy kanállal. Ha a gyerek napszúrást kapott, akkor általában nincs is kedve mozogni, nyugodtan pihenjen egész nap. Ha azonban sehogy sem tudjuk ágyban tartani, és mindig szaladgálni szeretne, akkor valószínűleg nem komolyak a tünetei” – mondja a szakértő, aki arra is figyelmeztet, hogy ha a gyereknek nem múlik el a láza másnapra, akkor feltehetően nem napszúrás, hanem valamilyen más betegség, esetleg egy fertőzés állhat a háttérben.

 

 

Indexkép: Depositphotos

https://www.csaladinet.hu- Tóth Nikolett