Az újszülöttek teljes hallással születnek, ennek az érzékszervnek a normális működése is fontos szerepet játszik az első életszakasz rohamos fejlődésében. Nagyon ritkán fordul elő valódi, komoly, veleszületett halláscsökkenés, a csecsemők körülbelül 2 ezreléke bizonyul halláskárosodottnak. Ma már nem számít gyógyíthatatlannak ez az állapot, bár természetesen sok nehézséget okoz szülőnek, gyermeknek egyaránt.
Az
orvostudomány fejlődésének egyik jelentős bizonyítéka éppen a cochleáris
implantációnak nevezett módszer. Az időben észrevett süketség ezzel a
komplikált és nagyon költséges módszerrel ma már hazánkban is
kezelhetővé vált. A gyógymód lényege, hogy egy olyan „hallókészüléket” alkalmazunk,
mely nem a hang felerősítése által teszi észlelhetővé az ingert, hanem
sokkal bonyolultabb procedura folytán elektromos ingerré változtatja,
ily módon pótolva a belsőfül idegi működését. A készülék vezetékét egy
komoly műtét során a belsőfülbe illesztik. Ez a műtét is csak az első
lépcsője a hosszú folyamatnak, melynek eredményeként a természeteshez
hasonlatos hallásélménye lehet a kicsinek.
A cochleáris implantáció eredményessége jelentősen függ a kezelés
megkezdésének időpontjától. Emiatt is fontos, hogy időben kiderüljön, ha
probléma van a kisbaba hallásával.
Az újszülöttkori hallásszűrés hazánkban kötelező, a szülészeti
intézményekben ezt mindenhol elvégzik. Az esetek többségében a vizsgáló
figyeli az általa keltett zajra adott mozgást, ijedtséget, reakciót. A
módszer nem tökéletes, de rutinos szakember nagyon jó arányban, bár nem
száz százalékban felismeri a gyanús eseteket.
Az ország egyes régióiban, illetve egyes intézményekben úgynevezett objektív hallásszűrést is végeznek. Ez egy szintén elég új módon történik, melyet otoakusztikus emissziónak hívnak. A vizsgálat nagyon egyszerűen, gyorsan elvégezhető, pedig bonyolult alapjai vannak. Óriási előnye, hogy néhány perc alatt biztosan kimutatható, ha valakinek ép a hallószerve, anélkül, hogy a vizsgáltnak bármi módon közre kellene működnie. Ha tehát jó eredményt kapunk, biztosak lehetünk benne, hogy a fül minden része ép. Komoly gondot jelent viszont, hogy ezt a megnyugtató választ a kisbabák 20 százalékában nem tudjuk az első vizsgálatnál produkálni, pedig, mint a bevezetőben írtam, közülük csak minden századiknak van valódi problémája. Ez sok fölösleges aggodalmat vált ki azokban a friss szülőkben, akikkel közlik, hogy további vizsgálatokra van szükség.
Mivel a mindenhol elvégzett szűrés hatékonysága nem teljes, fontos, hogy a gyermekorvosok, védőnők is próbát tegyenek néha a picik hallásával.
Tanácsos, hogy a szülők is tudatosan figyeljék gyermekük fejlődését. Ennek része kell, hogy legyen annak megfigyelése, hogy reagál-e a csecsemő kellemetlen vagy kellemes hangokra. Ha kételyek merülnek föl, helyes, ha megbeszéljük a gyermekorvossal, védőnővel, akik nagyobb gyakorlatuk folytán meg tudnak nyugtatni, vagy intézkedni tudnak, hogy megbízható, objektív vizsgálattal megállapítható legyen, valóban fennáll-e hallásprobléma. A család életét természetesen megnehezíti az esetleg felfedezett halláscsökkenés, de a modern hallókészülékeknek és nem utolsósorban a jólképzett halláspedagógusoknak köszönhetően biztosítható a gyermek beszédfejlődése, beilleszkedése a jól halló társak közé. Mint a cikk elején említettem, még a hallás teljes hiányával születettek egy részén is segíteni lehet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése