A születést követő 3. nap körül szinte minden csecsemő sárgásra színeződik. Ki jobban, ki kevésbé, de a legtöbb csecsemőn megfigyelhető, hogy a bőre és a szeme fehérje sárgás árnyalatot ölt.
Ez a sárga szín a baba szervezetében található magzati vérfesték bomlástermékéből származik. A születés előtt ugyanis olyan vérfestéket tartalmazott a baba vére, amely a magzati élethez alkalmazkodva nagyobb oxigénmegkötő képességgel rendelkezik, és a felvett oxigént sokkal jobban át tudja adni a saját szöveteinek, viszont az oxigénfelvételt csak az anyai vérből tudja átvenni. Ez az oxigénfelvevő tulajdonság az anyaméhen kívül egyáltalán nem előnyös, így a baba szervezete másféle vértesteket kezd termelni, a régiek pedig folyamatosan lebomlanak.
A magzati vörösvértestekből a lebomlás során bilirubin szabadul fel, melynek sárga színének köszönhető a bőr és a szemfehérje ideiglenes sárga színe. Ez a bilirubin vízben oldható formában található meg az újszülött szervezetében, így a vizelettel néhány nap alatt kiürül (egy kis része az epébe jutva a székletet is sárgásbarnává színezi).
Ha ez a sárgaság egy normális, elfogadható színtartományon belül van, akkor még az orvosok sem foglalkoznak vele. Viszont, ha ránézésre (és vérvétel alapján) is túlzottan sárga a csecsemő, akkor bizonyos lépéseket tesznek.
Fény hatására a bilirubin vízben jobban oldódik, így a besárgult csecsemőt megvilágítják. Általában kék fénnyel, és eközben a baba teste teljesen meztelen, csak a szeme van egy szalaggal bekötve, nehogy károsodjon az erős fénnyel megvilágítás során.
Mindezeken fölül természetesen a legjobb módszer a sárgaság leküzdésére a fokozottabb szoptatás. Ha az anyukának még nincs elég teje, akkor a babát teáztatják, kóros esetben infúzióra kötik. A fokozott folyadékbevitel ugyanis segíti a bomlástermék távozását.
Forrás: https://picibaba.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése