Az első időben, amíg a baba a kanalas etetést meg nem szokja, illetve amíg nem bújnak ki az első fogacskái, inkább csak folyékony és pépes ételeket kapjon. Amikor már hozzászokott az újféle táplálási módhoz, esetleg már az első fogak is kint vannak, akkor elég összetörni neki az ételeket. A húst mindenképpen nagyon apróra vágva adjuk, mert őrlőfogak nélkül ezt csak nagyon nehezen tudja megrágni. Akkor is kaphat 8-9 hósan darabosabb ételt, ha még nincsen foga, ekkor ugyanis már az ínye elég kemény ahhoz, hogy összenyomja vele az ételeket.
Nagyjából ebben a korban (8-9 hónaposan) már kaphat a
kezébe is rágcsálnivalókat: kiflicsücsköt vagy kenyérhéjat, vagy ha ez nem tetszik,
akkor különféle puffasztott gabonákat (kölesgolyó, buláta, amaránt, kukorica
stb.) Ezek azért jók, mert könnyebb elropogtatni őket, mint egy kiflicsücsköt,
és elolvadnak a kicsi szájában, így nem tudja félrenyelni őket. Mivel méretük
kicsi, könnyen meg tudja fogni, ezért napközben nassként vagy akár uzsonnára,
tízóraira a gyümölcs kiegészítéseként is jól jöhetnek.
Ha már megszokta a tört ételt és gond nélkül
elrágcsálja a kezébe nyomott kiflit vagy banánt, akkor már nyugodtan adhatunk
neki főétkezésre is darabod krumplit, puhára főtt zöldségeket, rántott sajtot
stb. Amire akár 3-4 éves koráig ügyelnünk kell az a hús apróra darabolása, mert
az apró fogacskák azzal még nehezen boldogulhatnak.
A kész bébiételek általában pépesek, ezért, ha ezeket adjuk a babának, akkor irtó nehéz lesz velük megszerettetni a tört krumplit vagy a spagettit. Persze idővel mindenki megtanul egyedül enni, és a bébiételekről is le fog szokni a gyerek, de sok pénzt és időt spórolunk meg, ha a babát segítjük az önállósulás útján haladni. 9-10 hónaposan már szívesen elcsipegetnek egyedül könnyen megfogható ételeket, így hamar megszabadulhatunk az etetés feladatától, és nem lesz szükség arra sem, hogy külön ceremónia legyen a babaetetése körül: egyszerűen leülhet velünk a családi asztalhoz és kaphatja a mi ételünket, amit szinte egyedül, legfeljebb minimális segítséggel tud majd megenni - és hát ez a hozzátáplálás végső célja, nem?
Forrás: Kismamablog.hu; picibaba.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése