Akár 4-, akár 6- vagy
8-osztályos középiskolába készül a gyereked, a felvételi elég nagy teher – neki
és nektek, szülőknek is. Segítünk kicsit, hogy elkerülhessétek a leggyakoribb
hibákat.
A komolyabb iskolai
megmérettetések között előkelő helyen van a középiskolai felvételi –
sok gyereknek ez az első igazán komoly vizsgahelyzete, felkészülése. Épp ezért
a tanulás, készülés elég nagy tudatosságot igényelne, ám sokszor a szülők is
tapasztalatlanok ebben (a saját emlékek már erősen elhalványodtak, és elég
sokat változott a rendszer meg a követelmények is azóta), a gyerek pedig
természetesen nem gyakorlott vizsgázó még, szóval nem is olyan egyszerű a
helyzet – ráadásul a legtöbben elég stresszesnek élik meg.
Szuper, ha az iskola
megfelelő támogatást nyújt a felvételire való készüléshez, de egyrészt ez nem
mindenhol van így, másrészt a nyolc- és a hatosztályos gimnáziumi felvételire
való felkészítés nem feladata az általános iskoláknak, nem is igazán
megoldható, hisz a gyerekeknek általában csak kisebb része érintett ebben.
Szóval szülőként így is, úgy is ügyesnek kell lenned: segíteni kell kidolgozni
a gyereknek a stratégiát, támogatni őt abban, hogy tartani tudja a tervezett
tempót, biztosítani számára a megfelelő feladatsorokat, és ha kell, akkor
támogatást közös tanulás vagy különóra formájában. Könnyű megcsúszni,
ezért Szatmári Alexandra, egy felvételi felkészítéssel foglalkozó
családi vállalkozás vezetője segítségével összegyűjtöttük a leggyakoribb
hibákat – és azt is eláruljuk, hogyan kerüljétek el őket.
1. Túlhajtod a végén a
gyereket
Az elég egyértelmű, hogy
nem jó, ha túl későn kezditek a gyakorlást. Ha januárban aktuális a felvételi,
akkor ezzel a figyelmeztetéssel már lehet, hogy elkéstünk, vagy legalábbis egy
részével. Sokkal könnyebb úgy készülni, ha kisebb lépésekben lehet haladni –
így hatékonyabb, kevésbé stresszes és megterhelő gyerek (és a szülő) számára a
folyamat. Ám előfordulhat, hogy ez nem jön össze, akár mert későn álltatok
neki, akár mert betegség vagy bármi más miatt csúszik a terv. Ilyenkor abból az
időből kell kihozni a legtöbbet, ami maradt – viszont nem szabad túlzásba esni.
Ha a véghajrában nagyon nagy terhet raksz a gyerekre, akkor nagyon kifárad, és
nem fog tudni jól teljesíteni. (Ez leginkább a nyolcadikban írt felvételiknél
gyakori hiba, hiszen ott van a legnagyobb tétje a felvételinek.)
Ezt javasoljuk: Mérlegelni
kell, mennyit bír el a gyerek anélkül, hogy teljesen kimerülne, és még az
egyébként tőle elvárható szintet sem tudná hozni. Kezdjetek hozzá vagy
kapcsoljatok rá a gyakorlásra, de tudatosan iktassatok be pihenést is.
2. Rosszul csoportosítod
az időt
Hatodikosoknál és negyedikeseknél fordul
elő gyakran, hogy túlságosan nagy hangsúly kerül a gimnáziumi felvételire, és
közben a gyerek nem tud az iskolai feladataira is koncentrálni. Ha pedig a
suliban, a mindennapi feladatokkal lemarad, esetleg rosszabb jegyeket kap, mint
addig, az bizony az önbizalmára is negatív hatással lehet – és ezen keresztül
persze arra is, hogyan tudja majd megírni a felvételit.
Ezt javasoljuk: Ha
azt látjátok, hogy a felvételire való felkészülés miatt a gyerek nem tud
teljesíteni az iskolában, akkor vegyetek egy kicsit vissza. Fontos, hogy ne
legyen túlhajszolva: ha folyton fáradt, kimerült, az minden téren hatással lesz
a teljesítményére és a hangulatára, motiváltságára is.
3. Nem a jó tantárgyra
koncentráltok
Alapból azt gondolnánk,
hogy abból a tantárgyból kell a több gyakorlás, amiben a gyerek gyengébb. Ez
lehet igaz, de közben nem szabad megfeledkezni az erősebb tantárgyról sem,
hiszen abban is rutint kell szereznie feladatmegoldásból, tesztírásból, és
erősíteni kell a hiányosságokat.
Ezt javasoljuk: Hiába
ügyes magyarból vagy matekból a gyerek, ha azt nem gyakoroljátok,
csak a másik tantárgyat, akkor nem tudja majd elég gyorsan megoldani a
feladatokat és nem lesz meg az a magabiztossága, ami meglehetne, és ami sokat
lendíthetne az egész vizsgához való hozzáállásán. Az erősebb tárgyból is rendszeres
gyakorlás kell, hogy érezzétek, hol lehet könnyedén erősíteni – ez a gyerek
számára is sikerélményt tartogat. Gyakran előfordul, hogy a gyerek a
jobb, szeretettebb tárgyából sokkal hatékonyabban készíthető fel, így ha az idő
egy részét erre fordítja, összességében magasabb összpontszámot ér el a két
tárgyból.
4. Nem oldotok meg régi
feladatsorokat
A feladatsorok megoldása
nagyon fontos része kell, hogy legyen a felkészülésnek. A feladattípusok,
szükséges trükkök, gondolkodási stratégiák ismétlődnek, a feladatlapozással
szerzett rutin nagyon sok értékes percet és pontot jelenthet éles helyzetben.
Ezt javasoljuk: Akár
különórára jár a gyereked, akár otthon gyakoroltok, a feladatlapok megoldása
könnyen kivitelezhető és hatékony gyakorlási mód, ne hagyjátok ki. Először
csináljátok együtt, alaposan átbeszélve, majd önállóan, egy idő után pedig
mérjétek az időt is.
5. Nem jó felkészülési
módot választotok
Simán lehet, hogy a te
gyereked ügyesen készül egyedül vagy veled, de előfordulhat, hogy nagyon
támogatni és noszogatni kell. Ahogy az is megeshet, hogy hiába fizetsz elő
mondjuk egy videós előkészítőre, ő nem tud hallás vagy látás után hatékonyan
tanulni, neki mondjuk olvasnia kell az anyagot. Van, akinek az a hatékony, ha
kérdezhet tanulás közben, és őt is kérdezgetik, az élő interakció adja neki a
munka hatékonyságát – de nem mindegy, hogy ez nagy létszámú csoportos oktatás,
vagy kis létszámú csoport, esetleg egyéni munka keretében történik.
Ezt javasoljuk: Ne a
kurzus, tananyag, tankönyv ára legyen a döntő szempont, hanem az, hogy a gyerek
hatékonyan tudjon tanulni vele. Figyeld, hogy a választott módszer mennyire sikeres,
mennyire komfortos neki. Minél nagyobb, annál inkább számíthatsz a
visszajelzésére, és annál hatékonyabb lehet, ha új módszert próbáltok ki menet
közben, amennyiben az aktuálisat nem érzitek elég hatékonynak.
6. A tökéletes megoldásra
törekedtek
Nem kell, hogy
mindenkinél a tökéletesen megoldott felvételi feladatsor legyen a cél. Járjatok
utána, a választott iskolába milyen eredménnyel lehet bekerülni, és azt a
pontszámot célozzátok. Nem biztos, hogy a számára nagyon nehéz feladatokra kell
felkészíteni a gyereket, lehet, hogy nincs is erre valójában szüksége.
Ezt javasoljuk: A
felvételi feladatsorok fokozatosan nehezedő feladatokat tartalmaznak. Fontos,
hogy azokban a feladatokban, amelyekhez megvan a tudásszintje, rutint,
magabiztosságot szerezzen, és ezeket a feladatokat gyorsan, könnyen, hiba
nélkül tudja megoldani. Aztán lehet emelni kicsit a lécet, de nem kell
feltétlenül a legnehezebbekig – simán lehet, hogy úgy is bekerülhet a gyerek az
álomiskolájába, hogy nem kell a feladatsorok legnehezebb feladataival nyúzni őt
az alapok megerősítésének rovására. Arra a szintre kell felkészíteni a
gyereket, ami neki ideális, feleslegesen terhelni, hajszolni,
elbizonytalanítani nem érdemes.
7. Nem szimuláltok
próbafelvételit
Ha jár felkészítőre, vagy
az iskola hangsúlyt fektet erre, akkor nyolcadikban részt vesz a gyerek
szimulált vizsgahelyzetben – a negyedikes és hatodikos gyerekeknél ezt az
iskola nem biztosítja. Pedig nagyon sokat számít, ha a gyerek nem akkor kerül
először ilyen helyzetbe, amikor élesben megy a dolog.
Ezt javasoljuk: Keress
vagy teremts olyan lehetőséget, amikor a gyerek a valódi szabályok és keretek
között valódi feladatsort old meg. Nem könnyű ezt otthon megvalósítani, de nem
is lehetetlen. Akár fogjatok össze osztálytársakkal, barátokkal – a közös
„vizsga” is sokat segíthet, hogy jobban átérezze a gyerek a helyzet
komolyságát. A legjobb persze, ha az iskola szervez ilyet, vagy ha jár valahová
felkészítőre a gyerek, ők bonyolítják le a próbafelvételit.
Fontos, hogy a szombat
délelőtti idősávban (amikor majd a felvételit írja) is próbáljátok ki, hogy a
gyerek tud-e akkor jól teljesíteni, és karácsony után gyakoroljátok a szombati
rutint, ha javulnia kell ebben. Az is kiderülhet az ilyen alkalmakkor, hogy a
gyerek jobban teljesít kipihenten, mint egy hétköznap este, illetve akár az is,
hogy egymás után a két feladatsort rosszabbul tudja megírni, mintha csak egy
feladatsort old meg (tehát túlságosan kifárad 45 perc után).
8. Nem kap hangsúlyt a
szóbeli
Egyrészt arra is jó lenne
felkészíteni a gyereket, hogy a szóbelin ki tudja hozni magából a maximumot –
ez főleg visszafogottabb, izgulósabb, introvertáltabb gyerekek esetén fontos.
Emellett bizonyos iskolák kérnek a gyerektől és a szülőtől is írásos, fényképes
bemutatkozást – erre is figyelmet, energiát kell fordítani.
Ezt javasoljuk: Próbáld
minél többször olyan helyzetbe hozni a gyerekedet, hogy „szerepelnie” kelljen.
Kérd meg a tanárait, hogy gyakrabban szólítsák fel, feleltessék. Ha szóba jöhet
nyelvvizsga, próbanyelvvizsga, ne hagyjátok ki. Akár régen látott rokonokat,
barátokat is megkérhetsz titokban, hogy amikor találkoztok, beszéltesse kicsit
a gyereket. És próbáld ösztönözni őt az önállóságra, de csak finoman, ne
erőszakosan, hogy ne legyen ez még extra teher a gyereken ebben az amúgy is
nehezebb időszakban. A bemutatkozás megírásánál pedig jól gondoljátok át,
milyen fotót küldtök a gyerekről, milyen tulajdonságait emelitek ki – nem kell
„vetíteni”, ne állíts róla olyasmit, ami nem igaz, de lehetsz egy kicsit
elfogult, és megmutathatod (finoman), milyen szuper gyerek is ő.
Forrás: www.gyerekszoba.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése