2023. július 13., csütörtök

A legkedvesebb nyári versek gyerekeknek: megtanulni sem bonyolult


A nyár rengeteg élményt, izgalmat rejt. A hosszú óvodai, iskolai szünet alatt bőven van lehetőségünk verselni. A kedves költeményeken keresztül is felkelthetjük gyermekeink  érdeklődését a legmelegebb évszak szépségei iránt.

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.

Gazdag Erzsi: Nyár

Cserregnek a verebek.
Nagy újság van, gyerekek!
Kis kertünkben hajnalra
kinyílott a hajnalka.

Itt a meleg, itt a nyár!
Mezítláb jár a madár;
ha elvásik a talpa,
felrepül a bokorra.

Nézd, hogy zsibog az utca!
Mennyi lányka, fiúcska!
Rétre mennek labdázni,
fogócskázni, cicázni.

Balogh József: Vakáció
Nyakunkon a nyár már,
nyomában a játék.
Mezőt, hegyet járni,
eltökélt a szándék.

A csavargó szélben,
táncoljon a labda.
És a játékot mi,
nem is hagyjuk abba!

Mert élet a játék,
bár minden nap véges.
Legyen az ép testben,
lelkünk naptól fényes!

Devecsery László: Felhőjáték

Kinn a réten, nyári réten,
nyár-délután, könnyű szélben,
hanyatt fekve, álmodozva,
néztem fel az ég-magasra.

Felhők jöttek, felhők mentek,
játszottak, mint a gyerekek:
fogócskáztak, felnevettek,
azután meg tovább mentek.

Tovább mentek, messze szálltak,
formát formára formáltak!
Jött egy sárkány: lángot lelve,
szél-játékban ellehelte…

Hullámzott mögötte tenger:
hajó rajta, de nincs ember;
utána hal, mely jókora,
mosolya felhőből jópofa…

Láttam még törpét, óriást,
madarat nagyot: bóbitást,
szél-fújta felhő-trombitát,

szárnyakkal nyulat: elrepült,
felettem a szél hegedült…

Varázslat történt számtalan,
felhők játszottak száz mesét,
s a délután is véget ért!

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?

Folyópartra
vagy erdőbe?
Faluszéli
zöld mezőre?

Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?

Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!

Sarkady Sándor: Nyár

Dünnyög a dongó,
forró nyár-
álmos a lepke,
lustán száll.
Szitakötő zümmög,
öreg béka hümmög-
záport vár.
Szól a pacsirta,
zengő nyár-
búzamezőben
fürj sétál.
Bókol a búza,
pipacs koszorúzza-
sarlót vár.

Forrás: www.anyanet.hu


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

A legkedvesebb nyári versek gyerekeknek: megtanulni sem bonyolult


A nyár rengeteg élményt, izgalmat rejt. A hosszú óvodai, iskolai szünet alatt bőven van lehetőségünk verselni. A kedves költeményeken keresztül is felkelthetjük gyermekeink  érdeklődését a legmelegebb évszak szépségei iránt.

Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.
De legjobb, ha lerajzolom.
Megláthatod te is velem,
csak nézd, csak nézd a jobb kezem.

Ez itt a ház, ez itt a tó,
ez itt az út, felénk futó,
ez itt akác, ez itt levél,
ez itt a nap, ez itt a dél.
Ez borjú itt, lógó fülű,
hasát veri a nyári fű,
ez itt virág, ezer, ezer,
ez a sötét gyalogszeder,
ez itt a szél, a repülés,
az álmodás, az ébredés,
ez itt gyümölcs, ez itt madár,
ez itt az ég, ez itt a nyár.

Majd télen ezt előveszem,
ha hull a hó, nézegetem.
Nézegetem, ha hull a hó,
ez volt a ház, ez volt a tó.

Gazdag Erzsi: Nyár

Cserregnek a verebek.
Nagy újság van, gyerekek!
Kis kertünkben hajnalra
kinyílott a hajnalka.

Itt a meleg, itt a nyár!
Mezítláb jár a madár;
ha elvásik a talpa,
felrepül a bokorra.

Nézd, hogy zsibog az utca!
Mennyi lányka, fiúcska!
Rétre mennek labdázni,
fogócskázni, cicázni.

Balogh József: Vakáció
Nyakunkon a nyár már,
nyomában a játék.
Mezőt, hegyet járni,
eltökélt a szándék.

A csavargó szélben,
táncoljon a labda.
És a játékot mi,
nem is hagyjuk abba!

Mert élet a játék,
bár minden nap véges.
Legyen az ép testben,
lelkünk naptól fényes!

Devecsery László: Felhőjáték

Kinn a réten, nyári réten,
nyár-délután, könnyű szélben,
hanyatt fekve, álmodozva,
néztem fel az ég-magasra.

Felhők jöttek, felhők mentek,
játszottak, mint a gyerekek:
fogócskáztak, felnevettek,
azután meg tovább mentek.

Tovább mentek, messze szálltak,
formát formára formáltak!
Jött egy sárkány: lángot lelve,
szél-játékban ellehelte…

Hullámzott mögötte tenger:
hajó rajta, de nincs ember;
utána hal, mely jókora,
mosolya felhőből jópofa…

Láttam még törpét, óriást,
madarat nagyot: bóbitást,
szél-fújta felhő-trombitát,

szárnyakkal nyulat: elrepült,
felettem a szél hegedült…

Varázslat történt számtalan,
felhők játszottak száz mesét,
s a délután is véget ért!

Zelk Zoltán: Vakáció

Hova menjünk,
milyen tájra?
Hegyre talán
vagy pusztára?

Folyópartra
vagy erdőbe?
Faluszéli
zöld mezőre?

Lepkét fogjunk
vagy horgásszunk?
Vagy mégiscsak
hegyet másszunk?

Akár erdő,
akár folyó:
gyönyörű a
vakáció!

Sarkady Sándor: Nyár

Dünnyög a dongó,
forró nyár-
álmos a lepke,
lustán száll.
Szitakötő zümmög,
öreg béka hümmög-
záport vár.
Szól a pacsirta,
zengő nyár-
búzamezőben
fürj sétál.
Bókol a búza,
pipacs koszorúzza-
sarlót vár.

Forrás: www.anyanet.hu