A legújabb tanulmányok
szerint már a magzat is képes a kommunikációra. De vajon hihetjük-e az
egymással lelkesen gagyogó kisbabák láttán, hogy értelmes kommunikációt
folytatnak, vagy ez csupán a szülői képzelet vágya?
Az anyukák szeretnek mindig többet látni gyermekükben, mint amennyit valóban tudnak. Ha kisbabánk egy másik baba felé fordulva halandzsázni kezd, önkéntelenül is azt gondoljuk, itt most valami történik. De miért is ne gondolhatnánk, hiszen a legújabb kutatások szerint a babák már magzatkorukban is képesek a kommunikációra. A népszerű megosztó oldalon sok olyan videót találni, ahol pár hónapos babák, totyogók hevesen magyaráznak, vagy odaadóan gügyögnek egymásnak. A mai napig kérdéses, nem bizonyított tény, hogy a babák között létezik-e kommunikáció, és ha létezik, milyen jellegű.
Amerikai kutatók az
idioglosszia kifejezést használják az egyedi beszéd megkülönböztetésére,
ellenben egy dallasi beszédszakértő, dr. Christine Dollaghan szerint egyáltalán
nincs szó saját vagy különleges nyelvről, ez a kölcsönös gagyarászás nem más,
mint amit az összes kisbaba csinál ennyi idős korában. Dollaghan, akinek
magának is ikerbabái vannak, a video megosztón található felvételre reagálva
elmondta, hogy az ikrek beszéde nem számít speciálisnak vagy különlegesnek, mert
nem közelíti meg a valódi beszéd definíciójának kritériumát.
Ami a videón látható, hallható, az egyszerű szocializáció -
folytatja. Mivel az ikerpárok a nap minden percében egymás közelében vannak,
gyakori jelenség, hogy erősebb köztük a kötődés, és egy esetleges korábbi
szociális, verbális kapcsolat jön létre közöttük. De a videofelvételen látható
hároméves ikrek anyukáját, Alisont ez nem győzi meg: - Azt hiszem, ez egyfajta
beszéd közöttük, fogalmam sincs, hogy értelmes beszélgetés-e, de kétségkívül
valamiféle kommunikáció. Az is lehet, hogy csak azt hiszik, hogy beszélgetnek -
mondja az édesanya.
Szociális babák
Egy másik tanulmány a
Charles Sturt Egyetem kutatásait ismertette. Eszerint a csecsemők valódi
interakcióba lépnek társaikkal. A kutatók rövid videókat és képeket
vetítettek a kiválasztott babáknak, és figyelték, hogyan változik a
viselkedésük. Az eredmény azt mutatja, hogy 6-18 hónapos korukig a kisbabák
nonverbális kommunikációt használva kapcsolatokat építenek ki társaikkal,
melyekhez hangulati, érzelmi (szeretet, ellenszenv, közöny) kötődést is
kapcsolnak, mi több, képesek még humorizálni is egymással. "Nagyon
meglepődtünk, amikor azt láttuk, hogy a pár hónapos csecsemők viccelődnek,
vitatkoznak, és helyezkednek a szociális hálóban. Szinte felnőttes
prioritásokat követtek, melyek teljesen lenyűgöztek mindenkit" -
nyilatkozta Jennifer Summison, az ausztrál egyetem kutatója. Megfigyelték, hogy
amikor egy kisbaba elvette a másik játékát, az dühösen elvonult, és sértődötten
pufogott. Egy másik esetben ugyanez a baba emelt hangon, mérgesen beszélt a
szomszédjához, aki ezután közelebb húzódott a mellette lévő kisfiúhoz, ahol
percek alatt megnyugodott, majd folytatták a játékot.
Különleges kapcsolat
Igazolt tény, hogy a babák
agya már az anyaméhben felkészül a későbbi kommunikációra. Ez a jelenség
különösen jól megfigyelhető ikrek esetében, hiszen itt nem csupán a baba és a
mama közötti "beszélgetésről" van szó, hanem az egymás közötti
kommunikációról is. Már az anyaméhben játszanak egymással, lökdösődnek,
megérintik egymást. Megfigyelték, hogy amikor egymás arcához, szeméhez nyúlnak,
mozdulataik olyan finommá válnak, mintha saját szemükhöz érnének. Szakemberek
több különböző terhességet figyeltek meg, és ezek szerint egyértelműen
kijelenthető, hogy ezek a mozdulatok nem csupán a véletlennek köszönhetőek. Az
ikrek közti egyedi és sokszor bensőséges kommunikáció életük első éveire is
jellemző. Ezért is gyakori jelenség, hogy az ikrek valamivel később tanulnak
meg beszélni, mint egyke társaik, hiszen ők születésüktől fogva sajátos
kommunikációjukkal tökéletesen megértik egymást, és ebbe a szoros kapcsolatba
nem mindig fér bele egy másik baba jelenléte, aktivitása.
Jelekkel könnyebb?
A világ számos
országában sikeresen alkalmazzák az Egyesült Államokban 30 éve
kifejlesztett babajelbeszédet, mellyel már itthon is egyre többet
találkozni. Ez a módszer lehetőséget nyújt arra, hogy a még nem beszélő, néhány
hónapos csecsemő is megértesse magát meghatározott jelekkel. Mielőtt
megijednénk, ne tegyük, mert nem egy lexikonnyi szót kell megtanulniuk a
gyerekeknek, hanem elég akár tíz-húsz szó is, hogy kifejezzék igényeiket,
kéréseiket. A babák, kisgyerekek láthatóan tele vannak közlésvággyal és
kíváncsisággal, értelmi fejlődésük ráadásul gyorsabb a beszédfejlődésüknél.
A babajelbeszéd a siketek jelelési rendszerére épül, halló szülők és látó
gyermekek részére kialakított módszer. Mára már tény, hogy a jelelő baba
hamarabb tanul meg beszélni, nyitottabb személyiségű lesz. Ez a plusznyelv nem
elvesz, hanem ad, gazdagítja a szülő-gyermek kapcsolatot.
A német Henning Scheich
magdeburgi neurobiológia-professzor szkeptikusan áll hozzá a babajelbeszéd specifikusságához:
"Tévedés azt feltételezni, hogy nincs kommunikáció a csecsemők és a
felnőttek között, vannak veleszületett és tanult mechanizmusok, melyek
különösen az anya-gyermek kommunikációt segítik, és meggyorsítják a nyelv
elsajátítását korai gyermekkorban".
Ezek a hangok, melyeket a babák gagyogással kiadnak, nem tudatosak. 6 hónapos
korban még nincsenek szókombinációk, 7 hónaposan még nem tud értelmesen
kommunikálni, de már mindent köt valamihez, például a tejet az evéshez, 9
hónaposan már sokat ért a baba, és ekkor már tudatosan szeretne megosztani
dolgokat, esetleg kimond egy-két szót is, de nem mindegyiknek van értelme. 12
hónapos korára viszont értelmes szavakat mond, bár a hangszál izmai még
ilyenkor sem tökéletesen fejlettek. Érdemes és szakemberek is jó szívvel
ajánlják a jelbeszéd használatának megtanulását, hiszen a kicsik kezeiket
használva már sokkal több mindent el tudnak mondani, mint amennyit mi a
gagyogásukból valaha is meg tudnánk érteni.
Forrás: www.babaszoba.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése