A digitális csecsemők
világában tudatos szülőnek lenni nem csak a gyermekvállalás, a várandósság és
gyermekszülés felelősségét jelenti, hanem a megszületett gyermek életére való
folyamatos odafigyelést is. Az idegrendszer érése és differenciálódása a mozgásfejlődés
hatására történik.
Ha kimaradnak, vagy felcserélődnek az egyes lépések a mozgásfejlődési sorban, akkor az idegrendszer fejlődésébe is hibák csúsznak. Az idegrendszeri éretlenség következményei az óvodában és az iskolában jelennek majd meg, tanulási nehézségek és viselkedési és beilleszkedési zavarok formájában. A tudatos szülő ismeri, és figyelemmel kíséri, és szeretetteljes támogatást nyújt gyermeke mozgásfejlődésében, mert így előzheti meg a későbbi életkorban kialakuló komolyabb problémákat.
1) A Tv és a mobil
túlterheli az idegrendszert
Bár úgy tűnik, a baba nem
reagál a tévére, nem nézi, hatása azonban van, hiszen az onnan érkező zajokat,
fényeket akkor is érzékeli a baba, amikor nem nézi.
Mivel ezek általában
nagyon intenzív fények és zajok, a folyamatos tévézés, még, ha passzív
befogadóként is, túlterheli a csecsemő, a totyogó idegrendszerét. Gyakran az
esti túlfáradás, hangos, kimerült sírás, túlpörgés és az ezzel összefüggésben
levő nehéz elalvás hátterében is ez áll.
2) Kevesebbet mozognak
Bár úgy tűnhet, a baba
nem nézi a tévét, ha egy szobában van vele, azért még hatással van rá. Kamerás
kísérletek bizonyították, hogy azok a babák, akik a bekapcsolt tévével egy
szobában voltak, idővel nézni kezdték a tévét, és emiatt kevesebbet játszottak
ugyanannyi idő alatt, nem tudtak elmélyülni a játéktevékenységben, mert a tévé
mindig elvonta a figyelmüket, valamint sokkal kevesebbet mozogtak, mint azok a
babák, akik mellett nem szólt a tévé.
Bár a szülő számára sokkal kényelmesebb, ha a kicsi néha nyugton van, amíg a tévét nézi, illetve, ha ő nézheti a tévét, miközben a baba mellette játszik, ezt lehetőség szerint minél rövidebb időre korlátozzuk, mert a baba fejlődését a mozgás az, ami elősegíti.
3) A szeme
A televíziózás fárasztja a szemet és az idegrendszert. A mai modern tévék már nem olyan fárasztóak a szem számára, mint a régebbiek, azonban a kicsi szeme még nem eléggé fejlett, ezért a huzamos tévénézés, az egy pontra fókuszálás nem tesz jót neki, ez később rövidlátáshoz vezethet.
4) Nem érti, amit lát
A baba nem érti, amit lát
a tévében. Sőt, a 3-4 éves gyerekek sem igazán értik, amit látnak. Ezért nagyon
fontos, hogy ha már nézi a gyermek, akkor a korának megfelelő meséket nézze, ne
nézzen felnőtteknek való műsorokat. Jobb, ha közösen nézünk meg vele együtt
meséket, hogy el tudjuk magyarázni, mi történik, és a kicsi is fel tudja tenni
a saját kérdéseit.
A televízió nem pótolja a
meseolvasást, a fejből mesélést. Amikor a kicsi tévét néz, megszűnik a belső
képalkotása, nem használja a fantáziáját, aminek a fejlesztése pedig nagyon
fontos lenne, hiszen később az olvasás során, az iskolában is nagy szüksége
lesz ezekre a készségeire. Tehát fontos, hogy ne tévézzen a kisgyermek
korlátlanul, olvassunk neki mesét, találjunk ki közösen történeteket, rajzoljunk,
gyurmázzunk sokat!
A tévében látható
agresszió növeli a gyermek agresszivitását is, ezért is fontos, hogy jól
válogassuk meg a kicsi által nézett meséket, mert sokszor még a
gyermekműsorokban is előfordulnak agresszív jelenetek.
Fontos tudni, hogy míg az olvasott mesében látható képet a kicsi nem képzeli el teljes valójában, addig a tévé ugyanannak a mesének a valódi változatát jeleníti meg. Például, amikor a farkas megeszi a nagymamát, az a mesefilmben megjelenítésre kerül, mesélés közben azonban a kicsi ezt nem teljes véres valójában képzeli el, ezért ott ez számára egészen mást jelent. A tévében látottakat a kisgyerekek gyakran le is utánozzák, ezért is kerülendőek a nem megfelelő mesék.
Forrás: www.9honapbaba.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése